Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

városi tolmács lakott, s ez volt az úgynevezett városi cédulaház. Ezt a város a saját költségén elhordatta. A másikban egy közember lakott, aki 16 forint megváltást kapott.

262 Az új telken 1753. június 4-én kezdte el Dudás Ince rendfőnök az iskolát építtetni. Az iskola héjazata zsindelyből készült. Utóda, Piros Gellért az iskolát sövénnyel vétette körül, a termekbe kályhát rakatott, padokat, ajtókat, ablakokat készíttetett. Az új iskolát 1753. november 15-én nyitották meg.

263 Maga az iskola két teremből állt, termenként négy ablakkal, s még az előszobában is volt kályha. A rendház felőli oldalon folyosó húzódott az iskola mellett. A rend is támogatta ezt az építkezést, így kapott az imregi rezidencia javára Kapy Ferenc által tett adományából a miskolci rendház.

264 Az iskola húsz év alatt annyira megroggyant, hogy maga a vármegyei alispán, Tercsák Mózes buzdította az akkori házfőnököt, Knáisz Mihályt, hogy a régi helyére építtessen egy új iskolát. Az új iskola építésének kezdetét Bajay Amand 1773. május 24-re tette,

265 de egy káptalani jegyzőkönyvi bejegyzésből kitűnik, hogy miután 1772. március 9-én Tercsák Mózes a vármegyei főépítésszel a minoritáknál volt vacsorán, s az új iskola építési költségeit és terveit átbeszélték, már másnap, március 10-én Bolyki, a főépítésmester Diósgyőrből meszet hozatott, s két szekeret is kirendelt az új iskola alapjából kiásott föld elszállíttatására.

266 Majd március 13-án az építkezéshez szükséges gerendákat is útnak indíttatta Tokajból.

267 Az építkezés anyagi alapját az az adomány képezte, amit Buja Antal görög nemes ember adott a rendnek kötvényekben ezer forint értéken. További segítséget jelentett az ingyenes vármegyei fuvarozás. 1773. november 16-án jutottak el addig az építkezéssel, hogy az ácsok dolgozhassanak a tetőn.

268 Az építkezés azért húzódott el, mert az 262 SZENDREI J. 1904. 468. p. 263 BAJAY A. 1895. 12. p. 264 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 11. köt. 249. p. 265 BAJAY A. 1895. 12. p. 1773-1777 közé teszi az építést az 1929-ben megjelent Halmay-Leszih Miskolc monográfia is. LEVELES E. 1929. 11. p. 266 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 235. p. Bővebben a B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 6. köt. 52v. f. alatt. 267 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 235. p. 268 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 7. köt. 277. p.