Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
lát tágnak és díszesnek látta, de a valóságban paticsból készült alacsony, náddal és szalmával fedett épület volt, ahol eleinte csak elemi tárgyakat, kevéssel később a grammatika alsóbb osztályait tanították. Pontosan nem tudjuk mikor, de nem sokkal az iskola elkészülte után a minoriták gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök beleegyezésével és segítségével vásároltak egy házat, ahol grammatikát tanítottak. 256 Ezekben az épületekben folyt a tanítás 1751-ig. 257 Az iskola épülete időközben annyira megrongálódott, hogy Ferenczy Tóbiás házfőnök mind 1748-ban, mind 1749-ben levélben fordult gr. Grassalkovics Antal kamaraelnökhöz, melyben leírta az iskola düledező állapotát, s kérte a rendház mellett fekvő telek részükre történő átadását, hogy ott új iskolát lehessen építeni. Noha gr. Grassalkovics Antal utasította a várost a kért telek átadására, ez mégsem történt meg, mert a város addig húzta az ügyet, míg a telek átadása elmaradt. 2 "* 8 Az új rendfőnök, Dudás Ince tovább kérvényezte a telek átadását, de csak 1751. június 26-án ért el ez ügyben sikert, amikor Ladányi Elek, a rend dékánja Maternyik Elekkel Pozsonyba ment, ahol ügyük támogatására ajánlólevelet kaptak, amivel Mária Teréziánál kieszközölték a kért telek elnyerését. A királynő a telek kijelölésével Rottenstein Ignác egri sótárnokot bízta meg, akit a rend kocsiján Dudás Ince 1751. augusztus 8-án Miskolcra hozatott. A város a rend részére a szentpéteri országúton jelölt ki két telket, amik közül az egyik kicsinek és túl vizenyősnek bizonyult, a másik pedig osztott volt. A rend ezért nem fogadta el a város által kijelölt telkeket, s mivel nem tudtak megegyezni, a telek kimérésére alakult bizottság dolgavégezetlenül feloszlott. Ezután a rend újra a kincstárhoz fordult. Erről 1751. szeptember 20-i dátummal a következő, Bajay Amand latin nyelvű közléséből ismert emlékeztető levél kelt: „... Amikor tehát a mutatott helyet a királyi döntés szerint a kamarai küldöttség jónak, alkalmasnak és elégségesnek találja, s a városi 256 Leveles Erzsébet szerint a minoriták két épületet emeltek kőből három tanteremmel. Az egyik épület a rendházzal szemben a Szent Ferenc utcában, a másik a későbbi Kazinczy utca 13. szám alatt állt. Később egy újabb teremmel bővítették, ahová a gimnázium nyert elhelyezést. LEVELES E. 1929. 230. p. 257 BAJAY 1895. 8. p. [Vélhetőleg az 1753-as megnyitásig.] 258 SZENDREI J. 1904. 466. p.
