Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

Szolgabírói vizsgálat levelét hiteles másolatban alázatosan csatoljuk /B/, melynek tartalmából kitetszik bőségesen, hogy a római katolikusok ezen Miskolc mezővárosban oly kevesen vannak, hogy nem több, mint öt nemes és négy nem nemes család az ... Ezért sem vélt jog alapján, sem sürgős szükség örve alatt ezen gyakran mondott főtisztelendő páter minoriták nem jöhetnek be ... Készek vagyunk vérünket ontani, életünket adni, szerencsénket áldozni őfenségéért, de egész a sírig nem hátrálunk. ...".

229 A hosszan húzódó peres ügy végleges megoldásában fontos szerepet játszott Kelemen Didák volt rendfőnök, aki 1728-ban Auer Lipót akkori rendfőnökkel Pozsonyba ment a rend megbízásából, hogy az ottani országyűlésen képviseljék a minorita érdekeket. Az országgyűlésen Kelemen Didák olyan érvekben gazdag meggyőző szentbeszédet tartott ügyük igaza mellet, s gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök és gr. Károlyi Sándor, Kelemen Didák hű támogatója olyan hathatósan pártfogolták a minoriták kérelmét, hogy azt III. Károly magyar király jóváhagyta, s elrendelte, hogy a minoriták megkapják a kért területet.

230 A minoritáknak átadott telkeken a templom- és a rendházépítés kizárólag adományokból valósult meg, amihez némi rendi hozzájárulás és vármegyei ingyenes fuvar járult. Az adományozók közül gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök és gr. Károlyi Sándor generális neve elsőként említendő, de például a Dőry család már 1725-ben egy miskolci házhellyel segítette a rend megtelepedését, míg a Szentmiklóssy család a tokaji kúriáját ajándékozta a minoritáknak, mely utóbbit a kamara vette meg 1759-ben 1800 magyar forintért.

231 A templom építését többen alapítványokkal segítették.

232 229 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 2. köt. IV. 117-123. p. 230 Szendrei közli. SZENDREI J. 1890. 441. p. B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 206r. f. Átírva a B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 12r-12v. f. jelzet alatt. Közli BAJAY A. 1895. 7-8. p., illetve SZENDREI J. 1890. 441-443. p. A minorita levéltárban őrzött eredeti oklevél nyomára a levéltárban nem lehet jutni, így csak másolatban és Bajay Amand latin nyelvű közléséből, amit Szendrei is átvett, lehet ezt a fontos, eredetileg hártyára írt és fátokban lévő függő pecséttel megerősített oklevelet megismerni. 231 SZENDREI J. 1904. 374-175. p. 232 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 3v-10v. f. Ezek leírását az alapítólevél másolatával megtaláljuk a minoriták által a templom építéséről vezetett jegyzőkönyvben a 3-10. lapokon a megadott jelzet alatt.