Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
csak sor a templom felszentelése három év múlva, 1823. augusztus 3-án. 187 A klasszicista stílusban épült, mára, vizsgált korszakunkon túli felújítás után múemlékjellegú templom 188 védőszentje Szent Anna, kegyura a kamara lett. 189 Az egyházközség három harangot vásárolt. A legnagyobb, 500 fontos 190 harangot Szent Anna, Szent Mihály és Szent György képe díszítette. Feliratából az öntőmester nevét, az öntés évét és helyét tudhatjuk meg, mely a következőképpen szólt: „A felső-miskolczi plébánia harangja az Úr 1822. évében öntetett Eberhard Henrik által Pesten". A középső, 250 fontos harangot a hagyomány szerint Johan Acharner öntötte 1698-ban Bécsben, s mielőtt a felsővárosi templom tornyába beszerelték volna, a pozsonyi vártemplomban szolgált. Ez volt a város legértékesebb harangja egy 1924-es felmérés szerint. Egy 1928-ban készült leírásból tudjuk, hogy a harangon Szűz Mária és Péter és Pál apostolok akkorra már elmosódott képe volt látható. A legkisebb harang 126 fontot nyomott, Szent Anna és Szent József képe díszítette. A harang 1822-ben készült becsben, 191 Eberhard Henrik öntödéjében. Mint említettük, 1827-re eldőlt, hogy nem lelkészség, hanem plébánia kerül felállításra Felső-Miskolcon. Az 1827-es év nagyrésze abban a csatározásban telt el, vajon a felső-miskolci plébános évi 400 forintos jövedelmet húz-e majd a vallásalapból, vagy csak 300 forintot, ahogyan azt a kamara felterjesztette. A vita az év végére tisztázódott, a plébánia megkapta az igényelt évi 400 korona kongruát, s kihirdették a pályázatot. Az egyházmegyei hatóság 3 pályázót terjesztett a kegyuraság elé: Pardovics Imre recski 43 éves lelkészt, Szlopenszky Ferenc 36 éves ónodi lelkészt és Mihalik András 35 éves felsőzsolcai lelkészt. A jelöltek mindegyike beszélt magyarul és tótul, Pardovics kivételével németül is. A kamara 1827. december 22-én Pardovics Imre kinevezését támogatta, amit az egyházmegye elfogadott. így az egri érsek 1828. január 20-ával Pardovics Imrét 187 Vö. RÉTAY K. (szerk.) 1928. 95. p. 188 Vö. SOÓS I. 1985. 138. p. 189 Szendrei János a templom felszentelését 1827-re datálja. SZENDREI J. 1911. 313. p., illetveLEVELES E. 1929. 111. p. 190 Más források szerint 600 fontos. RÉTEY K. 1928. 72. p. 191 DOBROSSY I. 1997. 207. p.