Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

Pintze 1. A Bábonyi bértzen 1. az első Papé Mind ezen fent említett tulajdonaitul a Sz. Egyház taksát nem fizet." Város és egyházközség már nem élt a régi sajátos szimbiózisban, de az egyház - örökölve az egykor a város által gondozott javakat, és újakat is szerezve - még mindig a városért (is) volt a városban. KATOLIKUS EGYHÁZ Miskolc területén található római katolikus plébániák, illetve templomok" egyházigazgatási beosztás szerint korszakunkban mindvégig az egri püspökséghez, illetve 1804-től az egri érsekséghez tartoztak. Középszintű (esperesi) kerületi beosztásuk azonban ebben az időszakban többször is változott. A karlócai béke évében, 1699-ben gr. Telekessy István egri püspök a török pusztítás után számba vétette egyházmegyéje működő plébániáit. Mivel az egyházmegye kutatott részén a katolikus jelenlét, s ezzel együtt az egyház középszintű egyházigazgatás szervei (főesperességek, esperességek) és azok felügyeleti joghatósága gyakorlatilag megszűntek, illetve Borsod vármegye területén 7 működő plébániára korlátozódtak, a polgári közigazgatás keretei szolgáltak a katolikus élet, illetve azok színterei, a plébániák számbavételének alapjául, létrehozva ezzel a borsodi főesperességet, melybe Miskolc betagozódást nyert, noha a mohácsi pusztulás után és következtében, illetve a reformáció győzelme miatt a katolikus egyház Miskolcon a XVIII. század első felének végéig csak mint birtokos volt jelen, lakosai életére nem bírt befolyással.

100 A borsodi főesperesség mint területei igazgatási egység 1745-ig állt fenn. 99 A mindszenti Szent Péter és Pál, a minorita Nagyboldogasszony és a felső-miskolci Szent Anna egyházak. 100 GYULAI É. 1998/a. 219. p.