Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
ben építettek orgonát (az Avason csak 1896-ban)/ 2 az éneklés azonban diktálással folyt. A diktálás az alumnus diákok feladata volt, akiknek egyháztanácsi végzés súlyával hagyták meg 1819-ben, „hogy mindenkor, mikor diktálnak, álljanak fel és hajoljanak ki, a könyvet ábrázatjok elejibe nem tartván, hogy így a hang az által is vissza nem verődvén, mindenfelé jobban elterjedhessen és hallathasson", mivel - kivált az új templomban - sokan nem hallották az énekek szövegét. 93 Az egyházlátogatói jegyzőkönyvek évről évre azt jegyezték meg, hogy „köz-vasárnap és ünnep napokon az istentisztelet evangéliumunk szellemében rendesen megtarttatik, a hívek által kellő buzgósággal gyakoroltatik". 94 A hivatalos szöveg mögött tradicionális egyházi élet rejtőzött. Vasárnap délelőtt a lelkészek szabadon választott textus alapján prédikáltak, délután a Heidelbergi Kátét magyarázták. Az új énekeskönyv használatát 1816-ban bevezették. A nyilvános konfirmációi vizsgát 1817-ben vezették be, ekkor 37, az elemi iskolát kijárt fiatal konfirmált, a következő években 70-90 között mozgott a létszám. 95 Az istentiszteletre járás a tisztes polgári élet velejárója volt, egyfajta társadalmi esemény. Ebben igen fontos szerepe volt a templomban elfoglalt helynek. Az új templom használatba vétele után még tíz esztendővel is ennek elrendezésével volt elfoglalva az egyháztanács, s nem csak az „ifjabb mester embereket" kellett meginteni „az őket nem illető üléseknek általok való elfoglalása" miatt, hanem „az asszonyi renden lévőket" is el kellett igazítani „az őket és kit-kit a maga rangjához képest illethető hely foglalásra, közhirdetés által... és egyenes nyilvánságos kifejezéssel". 96 Mint „szokást", tehát hosszabb ideje meglévő gyakorlatot igyekezett megszüntetni az egyháztanács a század első harmadában, „hogy a templomban egyik székbül a másikba, sőt a harmadikba is a bokréták az asszonyok és leányok által, susogás és nevetkezés közbe, által nyújtogattatnak". 97 Mindezekkel együtt Miskolcon tömegesen jártak templomba, úgyhogy az úrvacsorát az ünnepek 92 SRK. Lt. DCXXXI. 74.123. 93 SRK. Lt. At. 857. 41. p. 94 SRK. Lt. Kgg. IV. 1, Kgg. IV. 2. passim. 95 SRK. Lt. R. D. VIIL 6/2. doboz. Vizitációk, miskolci kerület. 96 SRK. Lt. At. 857. 38-40. p. 97 SRK. Lt. At. 857. 42. p.