Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

ködő nyomda a fiatalon főbíróvá választott Kun Miklós „Miskolcz Múltja, jelenje tekintete jövőjére" című munkájával indult 1842-ben. Még ugyanebben az évben indította útjára két vállalkozó polgár, Lichtenstein József és Furman B. Ferdinánd az 1842-48 között hetente megjelenő „Miskolczi Értesítő" című lapot, amely a Nemzeti Kaszinó és a Nemzeti Takarékpénztár mellett a kor színvonalán álló reformkezdeményezésnek minősült.

302 A hetilap indulásától kezdődően a politika szolgálatába állt, a gazdasági hirdetések mellett igen hamar megjelentek benne a reformpolitikusok programbeszédei, írásai. À nyomda az új tulajdonos idején továbblépett a korábbi kezdeményezéseken. Nemcsak technikailag újult meg, hanem a színlapokon, kalendáriumokon túl helyet adott pl. a mezőgazdasági újítások propagálásának. Ennek jegyében a város és a nyomdász anyagi hozzájárulásával jelent meg a kísérletező gazdasági szakember és egykori huszártiszt, Szontagh Gusztáv: „A szenvedelmes dinnyés. Körülményes útmutatás jeles dinnyék termesztésére című munkáját" (1843). A negyvenes évek közepétől az egyházi kiadványok mellett a nyomda tevékenységében a politika kapott meghatározó szerepet, általa a liberális reformok hívei biztos megjelenési lehetőséghez jutottak. A szabadságharc idején a nyomda ellenszolgáltatás nélkül adta közre a röplapokat és plakátokat, amelyek többnyire Szemere Bertalan megbízásából láttak napvilágot. A hasznos és színvonalas tudományos könyvek, a hazai nyelvészeti és irodalmi törekvések követésének lehetősége vezetett el egy, a református oktatás megújításával is összefüggő kezdeményezéshez. Az 1780-90-es évek első nyelvművelő diáktársaságai után a sárospataki diákok 1813-ban kiadott „Poétikai Gyűjtemény" című zsebkönyve országosan új szakaszt nyitott az iskolai diáktársaságok újraéledésében és szerveződéseik számának megnövekedésében is.

303 Bár Miskolcon csak 1843-ból ismerjük a református Lyceum „Olvasó Társaság"-ának írott alapszabályát, a diákok színielőadásá302 VERES L. 1986. 67-68. p. 303 MÉSZÁROS I. 1968. 183-185.