Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

ismételten az idők és a társasági szokások részleges változását is jelezték.

46 A városi hatóság a görögöket mindig egységes csoportnak értelmezte, akik kompániába tömörülve, saját bíróval és elöljárósággal intézték belső ügyeiket. 1789-ben, pénzfizetés ellenében mentességet kaptak a katonai beszállásolás alól, de a közterhekhez rendszeresen hozzá kellett járulniuk. Elsősorban a Piac, a Czikó utcában és a Malomszögben laktak. Hogy miskolci jelenlétük mennyire kötődött a szőlőhöz és a borhoz, azt több görög ház kapuboltozata fölötti szőlőfürt is jelképezi. Számuk egyébként nem volt jelentős, hiszen 1773-ban és 1781-ben 35 önálló görög adózott.

47 Kisebb-nagyobb konfliktusokat is gerjesztve, a görögök és a zsidók, más kereskedőkhöz hasonlóan hatósági szempontból terményfelvásárlóknak árdrágítóknak és uzsoraszedőknek számítottak. Legalábbis erre utaltak a gyakori rendeletek, a közjóra és a törvényekre hivatkozva például 1724-ben és 1725-ben, amely ellen Borsod megye is állást foglalt. Az 1755. évi Grassalkovich-féle szerződés következményei közé tartozott az is, hogy a korábbi zsidó lakosok jelentős része elköltözött Miskolcról, ugyanis a kamaraelnök nekik nem adott bérbe kincstári javakat. Mindez azt is illusztrálta, hogy a rendi társadalom jogi kötelén kívüliek, így a zsidók számára is, mennyire volt jellemző az ideiglenesség és a feltételesség. Majd csak Grassalkovich távozása után, a diósgyőri prefektusok megváltozott hozzáállásának köszönhetően gyarapodott ismét a zsidók száma, bár az 1773-ban így is csak 25 adózót, 1780-ban 70 főt jelentett.

48 A miskolci zsidók honosságát is mutatva, az 1774-ben összeírtak 66%a az országhatárokon belül született, de a többiek is átlagosan 26 éve már itt éltek. Az országba a legrégebben (1714, 1715) betelepültek közé két családfő tartozott, de a legutoljára beköltözöttek is már 12 éve tartózkodtak itt. 1775-ben 24 családfő évi összjövedelmét 4234 ft-ra tették, az összeírás szerint közülük néhány rendelkezett 46 EVELES E. 1929. 107-108. p.; MARJALAKI KISS L. I960.; DOBROSSY I. 1991. 47 LEVELES E. 1929. 109. p.; A görögkeletiekre ld. HOLOPCEV P. 1997. 212-218. p.; HORVÁTH Z. 1997. 219-226. p. 48 TÓTH P.-BARSI J. 1989. 70-71. p.; LEVELES E. 1929. 109. p.