Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

tranzakció előfeltétele az volt, hogy az épület emeletén működő csizmadia szín és a színészek kiköltözzenek belőle. A vállalkozás azonban kudarcba fulladt, hiszen az épületet 1822-ben a tulajdonosok eladósodása miatt az uradalomnak kellett elárverezni, s akkor már csak 6023 forintot fizettek érte.

263 A második kávéházi épülettől nem messze, alig tíz méterre nyílt meg Miskolc első cukrászdája, az ún. Rábel-Rotarius üzlet, amelyben már kávét is lehetett kapni. A miskolci kávéházak történetét felkutató Dobrossy István harmadik uradalmi kávéházi épületként a korábbi görög imaház helyén, a mai Széchenyi utcai Vay-házat jelölte meg. Tanulmányának adattári részében azonban ő maga írt le egy újabb épületet (az egykori uradalmi Korona szálló-vendégfogadó épületét), amelyet 1798-ban Klier Vencel tervei alapján építettek újjá, s az uradalom által készíttetett 1833. évi összeírás alkalmával már egy, az ivóból nyíló külön kávézó helyiséget tüntettek fel benne. Túlságosan előkelő nem lehetett az 1798 és 1833 között kialakított kávézó, mert a leírások szerint onnan közvetlenül a konyhába lehetett bejutni. Valószínűleg ezért támogatta a város vezetése - az uradalom ellenkezése dacára -, hogy 1856-ban Silvestri Jakab mester a cukrászdában „a műveltebb közönség" igényeinek kielégítése céljából kávémérési jogot is kaphasson.

264 Bár a működésről igen keveset tudunk, a fenti példák alapján a XIX. század közepéig a miskolci kávéházak inkább voltak kávéivó helyek, mint a mai értelemben vett polgári társasélet színterei. A görög kereskedők ugyan felhasználták a kávéházakat üzleti szerződéseik megkötésére, kezdeményezésüket és módszereiket azonban mások nemhogy nem követték, hanem még őket is kigúnyolták érte.

265 A református gimnázium iskolai törvényei

266 a kávéházakat még az 1820-as években is az ifjúságra káros hatást gyakorló kocsmák, vendégfogadók és bálok sorában a tiltott helyek között sorolták fel. Nyilvánvalóan a kocsmába járó városi férfinépesség szórakozó és 263 1828-tól gyógyszertár működött az épületben. DOBROSSY I. 1991. 263. p. 264 DOBROSSY I. 1991. 270-272. p. 265 DOBROSSY I. 1988. 348. p. 266 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. - 55/1.