Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

vét és a négyesi Szepessy család címerének keménypapírra ragasztását, vagy az eperjesi evangélikus Vandrák András „Ethica" című munkájának köttetését is fizették.

187 Esztergomy könyvkötő 1844ben már Fényes Elek Magyar Ország Statisztikáját, Beckers Weltgeschichte című munkáját valamint a „Bölöni Farkas utazása Észak Amerikába" című írását is elkészítette, de kerültek hozzá magyar nyelvészeti és irodalmi munkák is.

188 A vásárlások és köttetések azonban jelentős többletet eredményeztek, ezért 1836-ban Fekete István prédikátor ifjabb Regéczy Istvánnal együtt elkészítette a könyvtár lajstromát.

189 A klasszikus munkákat minden nyelvből külön jegyzékbe vették, amit a nagyobb tanulók a diszpenzátor szobájában megtekinthettek. A felmérésnek, amit a könyvtárőr professzorral egyeztettek bizonyára a vásárlásra és az olvasásra serkentés volt a legfontosabb motivációja. Az iskolatanács ugyanis kimondta: „a pókhálós könyvekből nem lesz haszon", a gyűjteményt használni kell! Ezzel az elhatározással függhet össze, hogy Regéczy István professzor irányításával még ebben az évben létrejött az iskola „Olvasó társasága", amelynek többek között ifj. Szűcs Sámuel is tagja lett.

190 1846. augusztus 28-án az iskolai tanács egy jelentős könyvtárrendezés szükségességét vetette fel. Papp János igazgató és könyvtárőr 1847. szeptember 15-én adta be jelentését és javaslatát, amely hét pontba szedte a legfontosabb változtatásokat. A könyveket nem polcok, hanem egy-egy polcozat (szekrény) szerint számozták be, s a molyoknak jó búvóhelyül szolgáló könyvsarkakra ragasztott papírdarabkák helyett rajzónnal írták fel a kötetekre a könyv helyét és számát. Az összes példányról három külön könyvbe írott jegyzéket készítettek. Az elsőbe a könyvtári helyrajzi adatokat rögzítették, a második egy abc szerinti regiszter volt, míg a harmadikat a tudományágak szerint állították össze. A gondos és ala187 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 55. 1. d. 188 Fogarasy: Magyar nyelv szelleme, Magyar Irodalom c. könyvek. A köttetésért Vágó József professzor 3 ft. 36 krajcárt fizetett. A könyvjegyzékek szerint Fényes Elek könyvét 1841-ben vásárolták. Ugyanakkor vettek egy száz darabból álló ásványgyűjteményt is. 189 SRK. Lt. B. LX/26439. 190 HOM. HTD. 53.4390.4. ifj. Szűcs Sámuel naplója 3/1.