Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

elemi és polgári osztályba tanárnak, egyben kántornak és énekmesternek. Klein kisszebeni születésű volt, aki az elemi iskola után Eperjesen képezte magát.

137 Tizenegy évet töltött itt el, s végül a jogi- és hittudományi tanulmányokat is befejezte. Miskolci tanítói működése előtt hét évet töltött az abaújszántói iskolában. A nyelvtani első és a felső polgári osztályban tanító Szánthó János Sopronban és Bécsben végezte tanulmányait, majd Kubényi Mihály gyermekei mellett magántanítóskodott. Német nyelvtudása mellett franciául és héberül is értett. Az iskolai próbatételek alapján szorgalmas és jó előadó képességű emberként jellemezték, aki 1846 tavaszán az iskola igazgatóhelyettese lett. Az iskolai anyakönyvek mellé tett „tanítókról szóló tudósítás" alapján 1841-1846 között Némethy Pál száz, Szánthó nyolcvan, s Klein Endre száznyolcvan pengő forint fizetésben részesült. Az igazgató ezen kívül búcsúzási és bizonyítvány pénzt, szabad szállást, 4 öl tűzifát és tanításpénzt kapott. Valamennyiüknek járt névnapi ajándék, szabad szállás és tanítványpénz is, de az igazgatóénál kevesebb.

138 A külföldi tanulmányokat folytató, több nyelven beszélő, művelt tanáregyéniségek meghatározták a gimnázium oktatásának színvonalát, s vonzóvá tették a miskolci evangélikusok gimnáziumát. Az 1841/42. évi országgyűlésen az evangélikusok országos felügyelője, Zay Károly gróf felvetette a két protestáns felekezet egyesítésének gondolatát. Zay Károly már 1841 júliusában tanácskozást tartott zayugróci várkastélyában, ahol jeles evangélikus tanáregyéniségek tanügyi kérdéseket vitattak meg. A tanárok gyűlése az eperjesi Vandrák Andrásra bízta az egyetemes tanterv elkészítését. A Schédius féle egyetemes tantervhez

139 csatlakozó ún. zayugróci tanterv elfogadói az alkalmazás fokozatosságát javasolták: az 1842. évi közgyűlésen minden kapcsolódó iskolának hét évet engedtek a végleges bevezetésre. A közgyűlésen hangsúlyosan került elő a népiskolák és a „tudós iskolák" különválasztásának ügye, utalva arra, 137 áOBA PreSov, Matricula Universá Inv. ő. 245. 138 EOL. TEL. - VI. 19. 139 Schédius Lajos a pesti egyetem esztétika tanára volt, s a II. Ratio Educationis ismeretében ő alkotta meg a magyarországi evangélikusok első oktatási rendszerét „Systema rei scholasticae" címmel. MÉSZÁROS I. 1968. 89-93. p.