Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

1793-tól számítható a miskolci önálló evangélikus gimnázium működése, amikor az elemi oktatást külön tanítóra bízták. 126 1807­ben Szirmay András ötezer forintot ajánlott meg arra az esetre, ha Miskolcon nemzeti gimnázium működhet. 1808-ban az evangéliku­sok eperjesi egyházkerületi ülésén már felvetették, hogy ez az iskola legyen kerületi nemzeti gimnázium. A felvetést - az eperjesihez ha­sonlóan - a pesti egyetemes gyűlés is támogatta. A kedvező döntés hatására Napravszky felügyelő egy évre szabad lakást és étkezést ígért a meghívandó tanárnak. Bár a tűzkár egy időre megakasztotta a kezdeményezést, 1821-ben a retorika tanítására Nagy Mihály ka­pott meghívást. 127 1824-ben a kerületi ülés már azt a kérést is meg­fogalmazta, hogy a miskolci iskola számára az evangélikusok között országos gyűjtést engedélyezzenek. Indoklásuk az volt, hogy a 236 tanuló közül 101 másünnen való, ezért az esperességek érdeke a gimnázium támogatása. A kérelmet a következő két évtizedben többször megismételték, ám a gimnázium először 1847-ben kapott 100 vonás forintos segélyt, majd évente 42 forintot. 128 1824-ben az elemi fiú polgárosztályba Zaborszky Sámuelt hívták meg. Zaborszky vizsgája kapcsán idézett Szendrei János egy esetet, amely a nemzeti nyelv iránti érzékenység kiváló példája lehet. A szuperintendens a fiúiskolában (ahol ekkor 81 tanítványból 11 refor­mátus volt) azt tanácsolta, hogy a gyermekek saját anyanyelvükön tanulják meg az abc-t. 129 A miskolci templomban beszélő Jozeffy Pál „nyelvükhöz való szilárd ragaszkodásra bátorítá a tótokat, mely cselekedete itt nagyon felzúdítá a békés egyetértésben együtt élt ná­tiókat." Olyannyira, hogy az eset utáni evangélikus kerületi ülés el­határozta: „jövendőre oly pap választassák szuperintendensnek, ki tökéletesen bírja a magyar nemzeti nyelvet." 130 Zaborszky 1840-ig tanított az iskolában, s akkor is csak „élemedett kora miatt" nyugdí­jazták. Munkájával az evangélikusok messzemenően elégedettek voltak, ami abban is kifejezésre jutott, hogy számára a tanítói fize­126 ZELENKA P. 1883. 127 ZELENKA P. 1883. 1834-ig maradt tanár Miskolcon. 128 SZENDREI J. 1904. 468-469. p. 129 SZENDREI J. 1904. 366. p. 130 SZENDREI J. 1904. IV. 367. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom