Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

gyasztottak el. 1774-től ezt a rendszert a húsz diáknak lehetőséget adó alumneum rendszerével váltottak fel. A támogatóktól, alapítványtevőktől összegyűlt évi kb. 350-400 forintból egy ún. főzőháznál készítették el az ételeket.

57 A tanítói jövedelmek átvizsgálását is elrendelte a tanács, mivel úgy értékelte, hogy a pontatlanságból visszaélések születhetnek: a borjövedelem a megválasztott bormértéktől függ, illetve a szombati malomvám és a heti vásár jövedelme ingadozó és esetleges, ezért átalányban nem lehet azokat kiadni.

58 A tanárok pozícióját megerősíteni kívánó egyháztanács 1749. január 3-án állandósította a rektori hivatalt, és a felső Papszeren önálló professzori lakást építtetett fel.

59 Előbb a külföldi egyetemet járt Szalay Sámuelt, majd a bázeli egyetemen járt Miklós Sámuelt hívták meg iskolai rektornak.

60 Miklós rektort azonban 1770-ben megvádolták, hogy a „Pataki Collégiumtól tellyességgel el idegenedett, és másokat is elidegeníteni kíván". A rektor nemcsak testimoniálist nem adott a Patakra igyekvő hét fiatalnak, hanem olyan lev-elet írt a kollégium vezetésének, hogy ne fogadják oda be őket, mert az eklézsia rendelése szerint Szent Pál-napig a miskolci iskolából nem bocsátják el a diákokat. A Szathmári Paki Mihály Sárospatakról írott levelében szereplő megállapítás hátterében az állt, hogy a miskolci rektor a néhány ifjút Debrecenbe akarta küldeni, ám azok - a rájuk nehezedő nyomás ellenére - továbbra is Patakon akartak tanulni. Sárospatakon az incidens erősen rontotta a miskolci iskola jó hírét, hiszen azt a véleményt alakították ki: „a Miskolczi Oskolában valami nagy bajnak kell lenni, melynek coseqventiájától mi is félhetünk". A tanulók Patakra küldése azonban tovább folytatódott. 1772-ben Négyesi Szepessy Péter pl. arra kérte a miskolci rektort, hogy egy Kiss András nevű fiút, akit eddig bátyja Szepessy István a maga költségén taníttatott, bocsássa el Sárospatakra, ahol ajánlása szerint tovább tanulhat.

61 57 KOVÁCS G. 1885. 158. p. 58 B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 1501/a. (1730) 216-218. p., ill. SZENDREI J. 1904. 147. p. 59 SZENDREI J. 1904. 434 p. 60 SZENDREI J. 1904. 434. p. 61 SRK. Lt. A. XIV/4808. A levelet 1772. február 18-án írták.