Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

gének megállapítása, egy taxás fundus örökvallása, városi kezesség­vállalás 500 Ft erejéig. A tanács foglalkozott a csizmadiacéh legénye­inek elöljáróik ellen benyújtott panaszával. A magisztrátus a céh el­őjáróit felszólította a válaszadásra. Ha egy városi tisztviselő magán­jogi adóssági ügybe keveredett, ügyét a külső tanács elé utalták. Az április 20-i ülésen a miskolci céhlegények „sértő panaszuk mi­att" megdorgáltattak, de a magisztrátus elrendelte, hogy e városbéli, vagy mesterségüket itt szerző ifjak a céhbe felvetessenek. Itt került napirendre egy férje által eltaszított asszony panasza. A testület úgy döntött, hogy a férj köteles feleségét magához venni, vagy ha „azt nem akarná, őtet és gyermekeit intertentioval providealni kötelez­tessen". Napirendre került egy cselédlány panasza gazdaasszonya ellen. A sanyargatott szolgáló kérte a szolgálat alóli felszabadítását. A testület ezt nem teljesítette, de intette a gazdaasszonyt ,hogy „ok nélkül ne verje, avagy kínozza cselédjét és a kezénél tartott pénzét visszaadja". Döntöttek egy szerződés intabulatiojáról, amely a hite­lesebbé tétel érdekében a „nemes város protocollumába" írattatott be. Az áprilisi ülésben olyan örökvallási szerződést kötöttek, amely három testvér között fennálló öröklési vita eldöntésére volt alkal­mas. Az április 30-i fórum testvérek közötti - örökség felosztásáról - szóló vitában foglalt állást A tanács kérte az örökösök közötti va­gyonfelosztó nyilatkozat, az osztály csatolását. A tanács adásvételi szerződést is hitelesített, tehát nem csupán a szerződések megköté­se tartozott hatáskörébe. A városnak adójövedelmet jelentő taxa fundusok elidegenítéséhez kivétel nélkül városi jóváhagyás kellett. Ebben az évben erre egy alkalommal, április 27-én került sor. E na­pon sajátos üggyel is foglalkozott a testület: egy asszony arról pa­naszkodott, hogy őt boszorkánynak nevezték, adósságát nem akar­ják fizetni. A tanács az ügyet levette a napirendről, és úgy határo­zott, hogy „ezen Magtuali fenyítéket illető dolog Nótárius uramék által investigaltatni fog, és 10-ed nap múlva ezen dolog ítéletet fog nyerni." A május 4-i tárgysorozat egy adós ügyében hozott ítélettel kezdő­dött. A testület magát „törvényszéknek" nevezi. A döntés „Delibera­tum est" kifejezéssel indult, alátámasztva azt a gyanút, hogy az adóssági ügyeket Miskolc városa is büntetőjogi szemlélettel kezelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom