Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

védelmek felhasználását. Rendelkezett a belső terhek egyenlő elosztásáról és intézkedett a felügyelet kérdéséről. Az elkészített városi számadásokat, a költségvetést a kamara képviselői most már e törvénynél fogva vizsgálhatták felül. Az árvaügy ebben az időszakban vált az igazgatás részévé. Ebben a periódusban kezdődött a rendszeres Helytartótanácsi ellenőrzés, ekkor szaporodtak meg a végrehajtó jellegű statútumok. A város a vármegyével szemben gyakran országos szerveknél keresett védelmet, bár a szabad királyi városi címért folytatott küzdelme ebben a periódusban is eredménytelen maradt.

45 A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A magyar városok önkormányzatának legfontosabb eleme a szabad bíró-, tanács- és tisztviselőválasztás volt. Ez a jogosultság teljes mértékben a szabad királyi városokat illette meg. A város közgyűlése 1782. december 31-én a következő határozatot hozta: „Ezen nemes Miskolcz városa a népnek szaporodására és innend következhető boldogságára való nézve, hogy szabad királyi várossá kívánná magát tétetni, ezen közönséges restauratoria gyűlésnek alkalmatosságával közönségessé tétetett, mivel azonkívül is dicsőségesen országlott régi királyainknak és fejedelmeinknek különös és számos privilégiumokkal s királyi adományokkal fel volna ékesítve."

46 Miskolc esetében 1789-ben döntő elhatározás született, amikor a kamara elhatározta, hogy az irányítása alatt álló település szervezetét a szabad királyi városok mintájára alakítja át. Ennek megfelelően a május l-jén megtartott választáson polgármestert (Téthy Lajos), főbírót (Barkassy Pál) és vicebírót (Mezey József) választottak. A tisztségek betöltésének alapvető feltétele, hogy az illető személy városi birtokos legyen. A miskolci szokásjog (1656) szerint „a bíró jó subjectum és qualificatus ember; Isten képét viseli, hogy értelmi és 45 KÉRÉSZY Z. 1942. 256-259. p.; B.-A.-Z. m. Lt. V. 1501/c. 18. dob. Felsőbb rendeletek. A szabad királyi városi címért folytatott küzdelemről: SZENDREI J. 1911. 10176. p. 111. Id. még FAZEKAS Cs. 111/1. kötetben közölt tanulmányát. 46 SZENDREI J. 1911. 167. p.