Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

Jelentős korlátozás volt az a szerződésbeni kitétel is, hogy a kamara engedélye nélkül a város nem vehetett fel hitelt és az adminisztrációját, belső rendjét, igazgatását javítania kell. A szerződés alapján hivatali létszámcsökkentés is történt. A korábbi városi funkciók egy részét az uradalmi tisztségviselők vették át, a pénztáros, a segédjegyző, a bor- és vásárbíró tisztsége megszűnt. Közérzetjavító intézkedésként a tisztviselők részére a kamara fizetést állapított meg. A magisztrátus és a város szolgái részére az uradalom évi 300 forintot juttatott és engedélyezte egy kocsma egész esztendei használatát, amelynek bevételeit a közigazgatás szükségleteire kellett fordítani. A Grassalkovich-szerződés a kamarai elnök hivatali idejéig szabályozta a város életét. Távozása után utódai súlyos adókötelezettségeket írtak elő, korlátozták a városi önállóságot. Miskolc pert indított a földesúri joghatóságot gyakorló kamara ellen, viszályuk még egy évszázadig tartott.

41 2. A második jellegváltó időszak 1789-cel kezdődött, és a város önkormányzatában az országos politikai tendenciáktól független sajátosságokat eredményezett. A nagyobb önállóságért folyó, felújult harc kezdetén váratlan fordulatként 1789. április 30-án a kamara előkészületet tett a város szervezetének szabad királyi városi mintára való átalakítására. Az 1789. május 1-i tisztújításon először Miskolc történetében polgármestert választottak, a korábbi szokással ellentétben főbírót és albírót alkalmaztak. A megválasztott polgármester Téthy Lajos feladata a városi közélet általános ellenőrzése, főbíró és a magisztrátus munkájának segítése. Ő vezette a külső tanácsot, amelyet kívánságára kellett összehívni. Furcsa kettős hatalom alakult ki az irányításban. A főbíró maradt a helyi igazgatás vezetője, ő hívta össze, irányította a magisztrátust. A polgármester a külső tanács révén gyakorolt befolyást a város közéletére.

42 Az 1790-es év - az informális jellegváltást tovább erősítve - a városigazgatás hatáskörének és a városi alkalmazottak létszámának 41 LEVELES E. 1929. 90-91. p.; B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. 113. dob. XXX. 2-239. sz. Instrumentorum quantualem Oppidi Miskolc Statum Concernentum. 42 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 15. köt. 20. p., LEVELES E. 1929. 93. p.