Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
nek vagyunk tanúi, amelyet legtalálóbban talán egyfajta „previrilizmusnak" nevezhetnénk. Amikor a középkori és koraújkori mezővárosokat, mezővárosi kiváltságokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a folyamat célja: a civitas, vagyis a (mező)városi polgárok közössége mennél nagyobb mértékben elnyerje a szuverenitást lakóhelye fölött. A korábbiakban 36 a folyamat számos állomását meghatároztuk főleg a kiváltságlevelek, de egyéb források segítségével is, s arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy a középkor végéig Miskolc civitasa csak részben volt képes ellenőrzésre jutni saját területe fölött. Ez a folyamat vált teljessé a megváltakozással (hiszen a kortárs is így fogalmaz: és ekképpen meglévén már az város egész territóriumának az fiscus regiustól való tellyes megvétele stb.) 37 A dolog különös érdekessége, hogy a közösség úgy vette birtokba a várost, hogy előbb egyes tagjai lettek tényleges birtokosok - nemcsak a birtokos nemesek, hanem a nagy létszámú kisnemesség is. Egyébiránt ez különbözteti meg Miskolcot a hasonló adottságú más mezővárosoktól. A megváltakozásnak pedig (egyik, de talán nem teljesen lényegtelen) következménye egy olyan városigazgatási rendszer lett, amelyben a civitas minden tagja rendelkezhetett valamilyen szintű beleszólással a város dolgaiba. A megváltakozás valamivel több, mint fél évszázada alatt jutott el Miskolc legközelebb a szabad királyi városi szinthez, s igazgatása jól megfelelt az új körülményeknek. MISKOLCI KÖZIGAZGATÁS JELLEGVÁLTÁSA A jellegváltozás alatt a városi végrehajtás szervezeti és működési rendjének valamint külső kapcsolatainak alapvető módosulását értem. Ilyen felfogásban Miskolc igazgatástörténete a vizsgált periódusban három jelentős szakaszra osztható. Ezek egy része általános történeti korszakhatárhoz, vagy a helyi adminisztráció átalakulását eredményező kötelező erejű törvényekhez kötődik. Az időrendi felosztás alapját képezhetik továbbá olyan helyi események is, ame36 Lásd a Miskolc monográfiája I. és II. kötetének vonatkozó fejezeteit. 37 TÓTH P. 1986. 34. p.