Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

kapás szőlővel bíró Boldizsár Zsigmond annak az összegnek, amelyet egy appertinentiák nélkül való telekkel és egy 8-10 kapás szőlővel rendelkező lakos fizetett (az arány körülbelül 12:1). Minden bizonnyal ennek az aránytalanságnak is a következménye egy rendkívül érdekes jelenség, amelyről az alábbiakban részletesebben kell beszélnünk. Már a XVI. században is előfordult néha, hogy fontosabb határozatok meghozatalakor a gyűléseken a város tanácsának a tagjain kívül mások is részt vettek: például egyházi emberek vagy úgynevezett „nemes személyek",

23 sőt arra is van példa, hogy uradalmi tisztségviselők, vagy a szomszéd mezővárosok - Sajószentpéter, Sajókeresztúr, Szikszó - bírái voltak jelen.

24 Az 1710-es évektől kezdve ez a gyakorlat általánossá válik: nem csupán az ünnepélyes keretek között megtartott tisztújító székeken, hanem gyakorlatilag minden tanácsülésen ott vannak, mégpedig mintegy testületként „potior uraimék", vagyis a tehetősebb lakosok. Azt is meg kell állapítanunk azonban, hogy a megváltás éveiben a város vezetősége igyekezett a felelősséget a „más renden való" lakosokkal is megosztani. Jó példa erre egy statútum, amelyet 1720ban hozott a tanács. Eszerint „végeztetett, hogy midőn terhes dolgai interveniálnak az becsülletes városnak, lehessen authoritássa bíró uramnak minden uttzábul bizonyos számú gazda lakos embereket ollykor sub poena floreni 1. toties, quoties irremissibiliter desummenda et exequanda bészóllíttatni, hogy a város terhes dolgait bíró uram az ollyatén becsülletes emberekkel edgyütt az becsülletes tanácsban munkálódhassa."

25 Ez az alkalomszerű és büntetés kiszabásával is kötelezővé tett megjelenés azonban igen távol áll a potioroknak a város dolgaiban való részvétekétől. Visszatérve a potiorokra: jelenlegi ismereteink szerint ezeknek a tanácsüléseken rendszeresen részt vevő tehetősebbeknek sem a száma, sem pedig a feladatköre nem volt pontosan és írásban meghatározva; a város vezetésében betöltött szerepükre csupán a városkönyvben olvasható bejegyzésekből következtethetünk. Ami a szá23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 84. és 79., a kiadásban: 43. p. 447. sz. és 25. p. 245. sz. 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 76., a kiadásban: 24. p. 231. és 232. sz. 25 TÓTH P. 1981. 79. p.