Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

vekről és a központi igazgatás módjáról. Lipót idejében hozott törvények már körülírták a kormányhivatalok működési területét és hatáskörét, kimondva: székhelyük ezentúl az ország fővárosában, Pesten legyen, tagjaikat vallási különbség nélkül az „országlakosok" körül nevezzék ki. - Az uralkodó visszaállította az országos főméltóságok törvényes hatalmát. Ezek egykori közigazgatási jogosultsága is feléledt. b) II. Lipót rendekkel szemben tanúsított megértése ellenére sem adta fel centralisztikus törekvéseit. - Bár a magyar törvények a nádort tekintették az országban állomásozó katonaság főparancsnokának, a hadügyi felségjoghoz ragaszkodott. Az itteni haderőt az Udvari Haditanács közvetítésével irányította. - Elrendelte az Illír Kancellária újraszervezését. Ezzel a szerb lakosságot kivette a magyar kormány hatásköréből. Célja nem a szerb nemzeti törekvés támogatása, hanem a divide et impera jegyében a túlzottnak tartott magyar igényekkel szembeni ellensúly megteremtése volt. - A határőrvidék igazgatását újra császári hatáskörbe vonta. - Kettéválasztotta a magyar és erdélyi kancelláriát, annak ellenére, hogy a közös szervezet fenntartását mindkét országgyűlés kérte. - Megkezdte a dinasztiaellenes főispánok kicserélését. A Magyar Kancelláriában, Helytartótanácsban jórészt az aulikusok kaptak állást. Az uralkodó birodalma országaiban átfogó alkotmányreformot kívánt bevezetni. A rendi előjogok visszaszorításával, a terhek egyenlősítésével új államrendet, benne korszerű közigazgatást tervezett. Korai halála után a birodalom átalakítása terveitől eltérő módon történt. A TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A VÁROSIGAZGATÁSRA A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A XVI-XVn. század folyamán, amint azt a monográfia előző kötetében láttuk, fontos társadalmi változások mentek végbe Miskolcon - és bátran hozzátehetjük, a város tágabb környezetében is. E változások eredményeképpen rendkívüli mértékben megnövekedett