Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

gatási rendszert 1787 végén már kancellárja és országos dikasztériumának tagjai sem támogatták. A földmérési, mezőgazdasági kataszter felállítására irányuló terve, amely az adórendszer átalakításával függött össze, végképp szembefordította a társadalommal. Rendszere a török háború okozta külső megterhelés miatt omlott össze; a feladatok súlya alatt az adminisztrációs apparátus csődöt mondott. II. Lipót (1790-1792) a sikertelen jozefinista kísérlet után 1790-ben lépett a trónra. Bátyjához hasonlóan ő is népe első szolgájának tekintette magát, de céljai meghatározásánál óvatosabb, végrehajtási eszközeinek kiválogatásakor taktikusabb, körültekintőbb volt. Rövid ideig tartó uralkodása alatt felvilágosult elgondolásaiból lényegesen többet valósított meg, mint elődei. II. József autokrata beállítottságával szemben II. Lipót rugalmasabb eszközöket választott, nem mindennel és mindenkivel szembefordulva akart reformálni. Közigazgatási tervei legális keretek között maradtak, kerülte az erőszakot. Míg elődje minden fontos állami ügyet személyesen kívánt intézni, Lipót csupán a fő irányt jelölte ki, a részleteket jól megválasztott munkatársakra bízta. Vezető tisztviselői így nem érezhették pusztán végrehajtó közegnek magukat. Az előző periódusban az uralkodó a törvényhozói jogot is gyakorolta, a felvilágosult abszolutizmus utolsó hazai periódusában az állami főhatalom képviselője és a rendek között ezen a téren munkamegosztás jött létre. a) II. Lipót magyarországi intézkedéseit elemezve először a közigazgatási rendszert meghatározó alkotmányos viszonyokat célszerű áttekinteni. - A király visszatért Mária Terézia alkotmányos gyakorlatához. A rendi törvényhozói jogokat elismerte, akceptálta a kerületi ülések tevékenységét. Egyetértésével megalkotott 1790:X. tc. szerint Magyarország a hazai kapcsolt részekkel együtt szabad és független „... tulajdon törvényei és szokásai szerint igazgatandó és kormányzandó" állam lett. - Az 1790:XrV. tc. szerint törvényekkel ellentétes uralkodói rendeletet egyetlen kormányszék sem fogadhatott el, a Helytartótanács ilyen esetben köteles volt tiltakozni az uralkodónál. - II. József beolvasztó törekvéseit jelentősen megkönnyítette, hogy hazai törvényeink hiányosan rendelkeztek a kormányzati szer-