Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

vábbá a királyi jogügyek igazgatóságát szintén ide integrálta. A törvénnyel ellentétben a Helytartótanács élére nem a nádor, hanem az uralkodó által kiválasztott főelnök került. A korábbi rendszer helyébe az ügytípusok alapulvételével szervezett osztályok léptek. A legfőbb hazai kormányszerv működésének belső szabályai és újonnan kialakított szervezeti rendje révén a Helytartótanács az első jól megszervezett központi hatósággá vált Uralkodásának második periódusát nyelvrendelete nyitotta meg. Ennek célja szintén az egységesítés és a központosítás volt. 1784 májusában parancsba adta, hogy a központi kormányszékek még az évtől, a megyei és városi hatóságok pedig egy év múlva kötelesek a német nyelvű ügyintézést bevezetni. Az oktatás németre való áttérésére három évet szánt. A rendelet fordulópontnak bizonyult az ország és az uralkodó kapcsolatában. Elődeink nemzeti érzékenységét szintén súlyosan sértette a népszámlálás elrendelése. Ehhez az intézkedéshez szükségképpen a katonaállítás és az adókivetés képzete társult. Rendelete nyomán mindenki házát számmal kellett ellátni, a felvett adatok folyamatos vezetéséről is gondoskodni kellett. Az összeíráshoz katonai erőt is igénybe vett. A látszatra jelentéktelen intézkedés az előjogok birtokosainak mérhetetlen felháborodásával járt. Míg a nyelvrendelet csupán az érintettek anyagi érdekeit érintette, az összeírás a közösségek többszázados tekintélyrendjét borította fel. Sértette a rendek érdekeit II. József merőben új jobbágyvédelmi politikája is. Ennek közigazgatási következménye a közhatalom felügyeleti igényének a magánföldesúr-jobbágyparaszt viszonyra történő kiterjesztése volt. A földesúr uradalmi irodájában hetente kétszer inspekciót kényszerült tartani, érdeksérelem esetén a sértett fél a vármegyéhez fordulhatott. Ha fontos kérdésről volt szó, innen az ügyet 14 napon belül fel kellett terjeszteni a Helytartótanácshoz. A főkormányszéki döntés ellen az uralkodóhoz lehetett fordulni. Az uralkodó felsorolt rendelkezései a magyar megyék szervezett ellenállását váltották ki. Országgyűlés hiányában ez volt az egyetlen közjogi lehetőség a központi akarat befolyásolására. Ekkor formálódott a megyei szervezet rendeletfélretéteii joga, ebben az időben alakult ki az „alkotmány védbástyájáról" szóló mítosz. U. József legradikálisabb intézkedése a helyzet logikája által kikényszerített lépés