Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

gatás jogismereti igényének határozottabbá válásával szükség volt egy fiskális alkalmazására is.

4 Mária Terézia uralkodásának első húsz éve az országos közigazgatástörténet alkotmányos alapjait tekintve nem hozott döntő változást. Az uralkodó a törvények, kormányzati szokások és a rendi előjogok tiszteletben tartására törekedett. Első időszakának pátensei a korábbi közigazgatási rendszer stabilizálását célozták, legfeljebb a működés kiáltó visszaéléseit kívánták megszüntetni. A törvényes központi hatóságok igénybevételével kormányzott, a Magyar Kancellária és Helytartótanács végrehajtási autonómiáját megerősítette. A magyar ügyek eldöntésében igyekezett a birodalmi szervek és az uralkodócsalád tagjainak befolyását csökkenteni. Országunk központi kormányszékeinek belső rendjét gyakorlatiasan, „hű magyarjainak" tanácsai szerint alakította át. A nemesi privilégiumokat nem sértette meg; 1751-es felvilágosult szellemű támadása a rendek adómentessége ellen Magyarországot kikerülte. Ebből következett, hogy nem támogatta a nemesi hatókörből, vármegyei felügyelet alól kikerülni törekvő városok mozgalmát sem. Ez az uralkodói felfogás döntő akadálya lett Miskolc önfelszabadító törekvésének is.

5 A mezővárosi fejlődés sajátos szakasza kezdődött ezekben az években. A török kiűzése utáni időszakban egyre több mezőváros emelkedett ki a földesúri községi településkategóriából. A mezővárosok az igazgatási autonómia nagyobb körével rendelkeztek, szabad bíró- és tisztviselőválasztási joggal bírtak. Választott testületeik hatásköre minden fontosabb helyi ügyre kiterjedt, az úri terheket maguk vetették ki és szedték be. A szolgáltatások kollektív teljesítése megszüntette a földtulajdonos és a városlakó közötti személyes kapcsolatot, a szolgáltatásra kötelezett jobbágy a mezővárosi tanács védelme alá került. A XVIII. század második felétől kezdve ez a folyamat felgyorsult és kiegészült azzal, hogy egyre több mezőváros szerzett igazgatási, adózási és bíráskodási többletjogosítványt. Ezek a privilégiumok hasonlóak voltak a szabad királyi városi többletjogokhoz. Mária Terézia ezen időszakában megalkotott 1741:4. tc. 5.§-a 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 10. p. 5 SZENDREI J. 1890. 477. p.; CSIZMADIA A. 1976. 54-61. p.