Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

legfontosabb feladata egyébként az egyházról való gondoskodás volt, mindamellett foglalkoznia kellett még a városgazdálkodással és az igazságszolgáltatással. Az utóbbihoz is kapcsolódó „közvélemény"-kifejezés csak az 1830-as évektől vált használatossá Magyarországon, a funkcióját azonban már jóval korábban felismerték. így Miskolcon is kialakult a „város megállatása", ami a tanácsülések melletti intézményesült fórum volt, amely konkrétan azt jelentette, hogy a lakosságot bizonyos ügyekről megkérdezték, rendszerint istentisztelet után, vagy pedig harangszóval összehívták őket.

10 A város a XVIII. század első felében saját területével nagyrészt önállóan rendelkezett. Ekkor mentesült a földesúri adózás és a robot alól, és ami a korabeli viszonyok közötti autonómiát különösképpen emelte, saját ügyeiben szabadon döntött. Ennek áraként azonban a megváltás miatti kölcsönöket is vállalnia kellett, ami a helyi társadalom jelentős részének elszegényedését fokozta.

11 Ha jogi szempontból akarjuk leírni a társadalmat, akkor az 1755. évi Grassalkovich-féle szerződés értelmében két nagy csoportot, a nemeseket és a jobbágyokat kell megemlítenünk. Ez a megoszlás közismerten általános vonása volt a magyarországi rendi tagoltságnak. A szerződés a város igazgatásának jellegében is változást eredményezett, ami alapvetően hátrányos volt, hiszen - többek között - a földesúri terhek alóli megváltás esélyei minimálissá váltak.

12 A jobbágy és a zsellér állapotú telkesekre a tized és a robot helyett taksát, azaz évi adót vetettek ki, ami nem csupán a szegényebbeket sújthatta, hanem sokkal inkább a nemesi ingatlanok tulajdonosait. Egyes vélemények szerint 1755 és 1760 között az adózás és az adószedők hatékony munkája révén a jobb módúakat úgymond „likvidálták". Az elkobzások mellett igen sokak ingatlana került a görögök kezére, így például a korábbiakban igen vagyonosnak és befolyásosnak számító Dőry Andrásé is.

13 A politikai, gazdasági és jogi hatalmat egy örökletes feudális hovatartozás alapján a rendekhez tartozók birtokolták. Mindezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert nemesek és nem nemesek bármilyen 10 TÓTH P. 1998. 378-384., 389. p. 11 LEVELES E. 1929. 88-89. p. 12 STIPTA I. 1997. 203. p. 13 HORVÁTH B.-MARJALAKI KISS L.-VALENTIN

Y K. 1962. 39. p.