Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

rok együttes számát 1213-ra becsülte, ami (lévén a legnépesebb céhes szakmákat felsorolta adatbázisában) a kontár iparűzés további erőteljes térnyerésére utal.

303 A városban dolgozó iparosoknak, kereskedőknek illetve egyáltalán a lakosságnak a mindennapi életével, igényeivel, hirdetési kultúrájával kapcsolatban az egyik legjobb forrás a korszakból az 184248 között többé-kevésbé rendszeresen megjelenő helyi lap, a Miskolczi Értesítő.

304 A korábban zsidóknál említett tendencia, vagyis az egyszerre több megélhetési forrás (például összefüggő vagy éppen távol álló kézművesmesterségek) keresése, az előállítás és kereskedelem változatos kombinálása az 1840-es évekre - a lap tanúsága szerint - a város szinte valamennyi iparűzőjére jellemző mód lett piacszerzési lehetőségeinek bővítésére, jövedelmének növelésére stb. Minderre azért is lett egyre nagyobb szükség, mert egyes mesterségek hagyományos folytatása a puszta megélhetést is nehezen biztosította, s úgy tűnik, az iparűzők száma a városban nagyobb mértékben nőtt, mint a termékeik iránti kereslet, amit a nagy miskolci vásárokra máshonnan érkező kereskedők nyomasztó konkurenciája is fokozott.

305 A forrás jellegéből adódóan a lakosság közvetlen fogyasztását szolgáló, vagy jól ismert és konkurenciaharctól nem fenyegetett, biztos piaccal bíró tevékenységek - mint például Miskolcon a csizmadiák - nem jelennek meg a lapban, hiszen ezek nem érezték szükségét a reklámnak, a potenciális vevő megszólításának. (Bár a hirdetett mesterségek negyede még így is a textiliparhoz kötődik.

306

) Megjelennek viszont a ritka, új mesterségek, melyek további differenciált mesterségek meghonosításáról tanúskodnak. Ilyen például a kalácssütő, keményítőkészítő és enyvfőző, fénymázkészítő, szivatytyúskút-készítő, montírozó, csákókészítő, harisnyakészítő stb., vagy a kifejezetten szolgáltatóiparhoz sorolható, speciális városi igényekre fogékony művirágkészítő, csipketisztító, folttisztító stb.

307 303 FÉNYES E. 1851. 94. p. 304 Részletes feldolgozása: NÉMETH Gy. 1997. 305 NÉMETH Gy. 1997. 178-179. p. 306 NÉMETH Gy. 1997. 169. p. 307 NÉMETH Gy. 1997. 187-188. p.