Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

más szőlők terméséből szüretkor az uradalom és az egyház összegyűjtötte a járadékot. Miskolcon négy helyre hordták össze a jobbágyi szőlőkből a dézsmabort. Az ún. dézsmaszékeket a szőlőhegyek közelében: a Bábonyi-bércen, a Diósgyőri kapuban, a Zsidó temetőnél és a Csabai kapunál állították fel.

241 A miskolci illetőségűek extráneusként a szomszéd helységek szőlőhegyein is tetemes mennyiségű szőlővel bírtak, s szüretkor az adott helységben kellett a borjáradékot leadniuk. Diósgyőrött a miskolci határban, a Lyukó szőlőhegy alatti országúti „Megállj" kocsma nemcsak a vendéglátás intézménye volt, hanem a dézsmafelügyeleté is, a kocsmáros ugyanis meg volt bízva, hogy ne engedje szüret idején a diósgyőri szőlőhegyekről dézsmafizetés nélkül városukba menni a miskolciakat.

242 (Pincék) A miskolci határ, a telkekhez tartozó appertinentia, legelők és szőlők mind a gazdálkodásban, mind a tájban, mind a hétköznapokban elvált a belterülettől, az épített környezettől, bár a határban is megtaláljuk az építő ember kezenyomát, főként a hidak, pallók, valamint a kutak, vályúk, pásztorkunyhók, karámok, sőt határbeli kocsmák

243 objektumaiban, ezek azonban csak kísérő elemei a határ képének. A miskolci pincék átmenetet képeztek a határ és a lakott település között, nem csak topográfiailag, jelesül, hogy a város szélén, a szőlőhegyek, szántók szélében épültek, s nem is csupán természetföldrajzi értelemben, hiszen a miskolci hegyek oldalába vájták őket, hanem gazdaságilag is. A város lakosainak egyik fő megélhetési forrását jelentette a bortermelés, s ennek helyszíne, mind a készítés, mind a tárolás tekintetében a miskolci pince. A pincék topográfiáját ugyanúgy a domborzati, természetföldrajzi viszonyok határozták meg, mint a szőlőkét, s a miskolci vulkanikus hegyek a pincéknek is kiváló helyszínéül szolgáltak már a középkor óta. A szőlőhegyeket követve a pincék is körbevették a várost, s sokszor a szőlőhegyek alacsonyabb lankáin húzódtak. A város déli oldalán közvetlenül Mindszent község, illetve a Papszer felett kez241 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 28. köt. 87. p. 242 ...non liquorum modo editcülationi... deserviat, verum etiam adhibita per educillatorem industriel impedimenta sit, ne Miskolczienses incolae... vinearum procreationem prius quam décimant praestiterint ac foenum in syivis dominalibus cumulatum ante persolutionem taxae asportare possint. 1742. MOL. E 156. 5/5. 243 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 10. köt. 257. p.