Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
részén is maradtak kenderföldek. 181 1791-ben a Sajó-szögben lévő berken említenek egy irtással teremtett kenderföldet. 182 A beltelken túli zöldségtermesztésre alig van Miskolc határában adat, az Alsó nyomás Borsószer nevű dűlőjébe is főként kalászost vetettek. Káposztáskert is a városhoz közel, az Alsó nyomáson volt. 1790-ben a város kiküldi szenátorait egy kóbor tehén ügyében Lévai Márton „Mintszent szélin lévő káposztáskertjébe". 183 Miskolc három nyomása a tájképben is alapvető jelentőséggel volt jelen, hiszen egy 1780 körül felvett kataszteri felmérés és térkép szerint a város 13 897 840 négyszögölnyi (4998 ha), vagyis közel 5000 hektárnyi területéből a kalászosok termesztése 3 904 889 négyszögöl (1405 ha) területet foglalt el, 184 a közigazgatási határok között mért összes terület több mint 28%-át. A város első földmérők által készített Telekkönyve, az 1817. évi Domby-féle összeírás 185 szerint a XIX. századra a szántóterület alig változott, ekkor ugyanis 3 872 616 négyszögölt (2420 hold = 1393 ha) vettek fel, ami az összes terület (5260 ha) 26,5%-a. Bár a nyomások eredetileg az ősi jobbágyi telki állomány részei voltak, a XIX. század elején már csak 918 902 négyszögöl szántó, az összes szántó alig 24%-a után fizettek földesúri dézsmát a miskolciak. A három nyomásból évenként legalább kettőbe vetettek, arattak, így mind a gabonavetés, mind az aratás utáni 17 kévés keresztek 186 , mind az ugar tájalkotó tényezők voltak Miskolcon, részben a városkép részei is, hiszen a szántók közvetlenül a lakott terület után következtek. Ezek kísérték az országutakat is. Az újkori államismereti irodalomban Miskolc kiváló búzájáról és búzakenyeréről ismert. 187 (Rétek) A miskolci telekrendszerhez a fundusok után kimért rétek is hozzátartoztak. A szántókon túl a folyók és vízfolyások mentén sok kaszáló volt a város határában, s ezeket ugyanúgy kötelekben mérték ki, mint a gabonaföldeket. Míg a Csabai nyomás körül 181 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 5. köt. 116. p. 182 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 894. 183 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 916. 184 B.-A.-Z. m. Lt. IV. T. 12/3. 185 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. 186 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 69. köt. 118. p. 187 A miskolci búza híréről bővebben: GYULAI É. 2000. és GYULAI É. 2000/a.
