Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

rabot a jenkei határból.

120 Hasonlóan járt el Miskolc a Bába-sárja mentén a szirmai határon is, pedig itt a földből rakott határjelek mellett határkövek is jelezték Szirma falu és a mezőváros határát, melyekre az M.V. [= Miskolc Városa] betűjelet vésték.

121 Miskolc teljes szirmai határán területi gyarapodást (aquisitum) rajzolt be az uradalmi földmérő.

122 A határ csabai, tapolcai, diósgyőri, bábonyi, kelecsényi és besenyői része a XVIII. században is pontosan a középkori, kora újkori nyomvonalon

123 halad. Az Előér Besenyő területéről ért Miskolcra, partján szántóföldek húzódtak a határon.

124 Besenyő és Miskolc határa a dombokon a Szép-hegy nevű szőlőhegyen haladt.

123 1774-ben egy sajókeresztúri határjárásnál jelöltek meg egy, a hegytetőkön Miskolc felé menő utat, amely egyben hármas határként is szolgált: „ezen keresztút különbözteti az miskolci, keresztúri és bábonyi határokat, mely iránt soha villongás nem volt." Ugyanezen tanúvallatás során említik a Lyukó-bércet, „amely helyen napkeletrűl az miskolci, napnyugatról a diósgyőri, északról a bábonyi határok együvé mennek".

126 A miskolci dűlőnevek között szerepel 1817-ben: a „Pápa-tető a bábonyi határnál" és a „Diósgyőri határnál".

127 A határok megjárása, a határjelek megújítása mind a város közösségének, mind az uradalomnak fontos feladata volt, s ezt a munkát általában a szomszédos helységek hites képviselőivel együtt végezték. Mind a közigazgatási, mind a művelési határjeleket a város képviselői ellenőrizték.

128 1810-ben az uradalmi számtartó, a miskolci magisztrátus képviselői és a szirmai „hitesek" együtt kezdik a 120 Miskolc-]enke [...] possesorium hoc, tunc per - Dőry, Bárczy -familias ad praedium Jenke pertinere, tunc vero per incolas Miskolczienses suo indubitato Miskolcziensi terreno ingremiatum esse praetenderetur. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. III. I. 18. 121 64. Linea septentrionali ad orgias 25. invenimus lapidem metalem Uteris M. V. insignatutn, et nomenclaturam Miskolcz várossá signantem metali terreo cumido nonnulla ex parte infossum. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. III. I. 18. 122 HOM. HTD. II. 326. 123 Miskolc korábbi határairól vö.: GYULAI É. 1996. Folyók - határok - utak, és GYULAI É. 1998. A város határa c. fejezeteit. 124 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 11. 125 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. V. 72. 126 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. VI. 2. 127 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. 128 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 72. köt. 69. p.