Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

1767-ben Alsó Zsolcai-kapunak neveznek.

73 A kapun átvezető országút mellett kocsmát is nyitottak, 1785-ben említik a „Zsolcai kapuban lévő korcsmárost", Füzéry Istvánt és a kocsmájában mulató „gyanús személyeket".

74 A „zsolcai töltésnek" is nevezett országút mentén terjeszkedett a város, 1810-ben a töltés oldalában lévő fundusát adja bérbe Kormos András Hermann Lőrinc zsidónak 20 évre.

75 A zsolcai út a Szentpéteri kapu felől kanyarodott vissza a Búzavásáron keresztül, és a Zsolcai kapu érintésével haladt a Sajó-hidak felé.

76 A kapukban működött kocsmák a város nevezetes helyei voltak. 1717-ben már állt a „Mindszenti kapun kívül való korcsma"

77

, melyet 1737-ben így említenek: „a város Csabai kapunál lévő korcsmája az szekérszínnel együtt".

78 Ez a későbbi Zöldfa Fogadó elődje. A kapuk a város határához is vezettek, „a Csabai kapunál" szántóföldek kezdődtek,

79 s szüretkor dézsmaszékeket is felállítottak a Diósgyőri és a Csabai kapuban.

80 A város északi, Fábián nevű középkori városrészéhez, illetve a határba vezető Fábián kapu - legalábbis nevében - szintén megmaradt, ez a Városház, illetve Mészár utca folytatása volt. A kapuk a hódoltság korában a várost körülvevő palánknak vagy sáncnak is részei voltak, s ez a védmű a XVIII. században sem tűnt el Miskolcról, sőt a kuruc időkben meg is újították, a palánkfák közé újabb gallyakat fonva.

81 1768-ban is úgy emlékeznek a miskolciak, hogy 50-60 évvel azelőtt ásták a város árkát.

82 1713-ban a Meggyesalja felső, vagyis diósgyőri végén, a kapun kívül említik.

83 Az árok és a mellette lévő palánkkerítés körbevette a várost, s a kuruc idők után is többször javították. 1734-ben a város „közönséges árkát" egyértelműen a lakosok védelmére, a rájuk „sokfélekép73 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 565. p. 74 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 12. köt. 72. p. 75 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 36. köt. 47. p. 76 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 510. 1. doboz. 77 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 607. p. 78 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 541. és 670. pp. 79 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 413. 80 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 28. köt. 87. p. 81 FÉNYES E. 1851. III. köt. 103. p. 82 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 15. p. 83 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 16. köt. 160. p.