Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

uradalmi hivatalnál, feltehetően jószágaikat féltik az útszéli kocsmák közönségétől.

24 Az országút forgalmát szolgálta ki a város mindszenti szélén épült fogadó, amelyet 1778-ban így neveznek: „a Csabára járó út mellett a Zöldfás címerű Vendégfogadó".

25 Az országút másik oldalán 1731-ben már említik a később Arany Bárány néven ismert fogadót, amely a tapolcai apátság majorsági telkén épült.

26 De a szirmai és a petri kisebb utak mentén is voltak kocsmák Miskolcon, ezeket azonban fából rótták össze, míg a két nagy fogadó kőből épült.

27 Valószínűleg már a török korban is működött a tapolcai út mellett, a miskolci és tapolcai határban álló Csermőke szőlőhegyen működtetett Csermőke kocsma.

28 Az országutak környéke általában rossz hírű, elhagyatott helynek számított, így történhetett, hogy 1837 egyik márciusi éjjelén egy lány a zsolcai országút mellett lévő árokba fojtotta 3 hónapos csecsemőjét.

29 A helységek közötti szakaszokon országúti rablásoktól is lehetett tartani. A városi jegyzőkönyv tanúsága szerint 1824-ben a pesti országúton a csabai erdőnél Kotsis András útonálló Sonkoly Mátyástól elvette a bundáját.

30 A főutak mellett Miskolcról több középkori eredetű alacsonyabb rendű út is vezetett a környék helységeibe, illetve Egerbe. XVIII. század közepén készült térképe

31 szerint Hejőcsabán ágazik el az „Egri út" nevű országút, amely Görömbölyön keresztül halad Eger felé. Ezen a Harsányon keresztül menő úton haladt a postakocsi is az 1790-es évek elején, amíg át nem helyezték Mezőkövesd felé. A Sajó mentén több út is haladt a közeli helységekbe. Egy Sajólád környékét ábrázoló kéziratos térképen (1783) az Alsózsolcáról Sajóládra menő utat miskolc-ónodinak nevezik (Via ex Miskolcz ad possessionem Sajó Lád et oppidum Ónod ducens), de az alsózsolcai malom melletti hídon keresztül haladó út is Miskolcról visz Jenkén át Sajópetribe 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 44. köt. 129. p. 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 599. p. 26 MOL. E 156. 60/77, 210/10. 27 CSORBA Cs.-BARSI J. (szerk.) 1990. 73. p. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XIV. 325., B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 866. 29 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 63. köt. 245. p. 30 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 50. köt. 23. p. 31 HOM. HTD. Lt. sz.: II. 326.