Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

át postajárat Kövesd és Ernőd felé.

11 A legelső miskolci postaállomást a Piac utcán, a Szathmáry kapitány-féle bérelt házban nyitotta meg Bakos László postamester, de megfelelőbb telek után kellett néznie, ahol a postalovak elhelyezését is megoldhatta. Ekkor a pesti országút közelében a pálos remeték nevezetes középkori, Szinvamelléki telkét

12 jelölte ki neki a Kamara, de a telken működő mészárszék és dohányárus sok szeméttel és bűzzel járó tevékenysége, a húsmérés kutyái visszarettentették a posta ügyfeleit.

13 A hivatal vezetőjének lakásul is szolgáló postaállomás méltó elhelyezése csak a következő, 1794-ben szolgálatba lépett postamester, Szedlicky József működése alatt rendeződött, akinek az uradalom a szentpéteri országút mentén adott egy saroktelket, amely nemsokára az országútból nyíló utca névadója lett (Felső és Alsó Posta utca). A fundussal együtt külsőséget is kimértek neki, hogy a hivatallal együtt járó terheket könnyebben viselje.

14 A postaállomás a hírek, információk továbbításának, a társaséletnek is fontos helyszíne lett. Amikor a neves jövendőbeli calcuttai püspök, Reginald Heber 1806-ban Magyarországon járt, miskolci tartózkodása alatt - a fogadók zsúfoltsága miatt - a postamester házában szállt meg, akivel latinul társalgott mind a magyarországi, mind a nemzetközi politika állásáról. Feltűnt neki a postamester osztrákellenessége. Az előkelő angol úr és kísérője alig fért el a kicsiny házban, ahol akkora volt a zsúfoltság, hogy a kisgyereknek egy fiókban vetettek ágyat.

15 A postaszolgálat egyszerre jelentett lovas levélpostát, illetve a postakocsit, amely poggyászt, értékeket és utasokat szállított. A személyszállítást a postamester egyrészt saját fogatával végezte, másrészt az utasok saját kocsijukhoz rendelhették meg a lovak váltását nála. A XVIII. század közepén átszervezett menetrend szerinti tár11 KAMODY M. 1990. 40-41. pp. 12 A telekről bővebben: GYULAI É. 1996. 198., 214-216. pp. és GYULAI É. 1998. 125126. pp. j.; GYULAI É. 1998/a. 215-218. pp. 13 KAMODY M. 1990. 61. p. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501./e. 217. sz. (1817. év) 15 The addition of two strangers to their houshold caused a good deal of inconvenience to our kind host; but we could not lielp being amused at condensibility of which large family is capable in a small house on little boy was put to bed in a drawer. The mistress knew only Magyyar, but their maid-servant, a pert lass in red boots, spoke German. HEBER, R. 1830. I. köt. 295. p.