Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

zett évtizedben 767 születésre 210 halálozás esett.

136 Ezt azért tartjuk fontos adatnak, mert a megyében (s természetesen Miskolcon is) az összeírást gyakorta elrendelték, de azt éppúgy nem hajtották végre, mint a türelmi adó beszedését. A megyei közgyűlés jegyzőkönyvébe 1842-ben jegyezték be a következőket: „Mivel a kebelőkben lakozó zsidóságnak összeírását felsőbb rendeletek miatt az 1838, 1839, 1840, 1841-től idáig nem küldték fel, ezennel felszóllíttatnak, hogy az izraeliták összeírását az 1838. 18611. sz. alatt közölt forma szerint meghallgatván, az izraelita közönségeket is, gondosan előkészíttessék, s 1842. január l-ig ide terjesszék be."

137 A zsidók összeírása egy 1846-ban kelt rendelkezésre hivatkozva - amely eltörölte a türelmi adó beszedését is -, 1847-től véglegesen megszűnt.

138 1841-ből említhetjük az utolsó, reális, s összeíráson alapuló létszámadatokat. Ekkor Miskolcon 1105 főt írtak össze, s ez az összlakosság 4,1 %-a volt. Még ennél is többen laktak a szomszédos Hejőcsabán, ahol az 1280 fő izraelita vallású lakos az összlakosság 45,1 %-át tette ki.

139 Az 1841. évi számadatok még részletesebb információt szolgáltat az 1832-ben végrehajtott megyei összeírás. Ez megkülönbözteti a miskolci, az egri, a szentpéteri, a szendrői járásokban lakókat a Miskolcon összeírt zsidóktól. A négy járásban 4170 zsidó személyt írtak össze, míg Miskolcon 832 fő volt a számuk. Közülük 386 volt a gyermek. A szolgák (23 fő) és szolgálók (40 fő) számát összesen 63 főben állapították meg. A felnőtt férfiak és nők száma összesen 193 volt. Az összeírás külön kitért a foglalkozás szerinti csoportosításra, ill. megítélésükre. Eszerint 10-en voltak botosok, 8 fő élt kereskedésből, 25-én hátalásból, batyuzásból, valamilyen mesterséget képviselt 30 fő és árendás volt 72 fő.

140 A számszerű adatokhoz bő írásbeli kiegészítés társult, így pl. megtudjuk, hogy kik voltak a megyebeli izraeliták elöljárói. Az adatokat és a személyek jövedelmeit az elöljárók adták meg úgy, hogy „a sidók egyűl egyig a Sinagógában meg eskedtettek, és ujobban és újobban is ebbéli eskűvésekre ismét és 136 H. LUPOVICH, 2000. 66-67. p. 137 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/e. 1235/1842. 138 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/e. 5264/1847. 139 KEPECS J. 1993. 93. p. 140 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/e. 271/1832.