Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

A Hevra Kadisha vallási és gazdasági tevékenységében a XIX. század első harmadában, negyedében meghatározó szerepet játszott a „közösség vezető filantropusa" Brody Farkas (1770-1841), aki húsés állatbőr-kereskedőként a legvagyonosabb zsidók egyike, másrészt a közösség legvallásosabb embere volt. Neki tulajdonítják a Hevra Kadishán belüli ellentétek kiküszöbölését és megszüntetését, az irányzatok közötti harmonizáció véghezvitelét, ugyanakkor ő volt a legnagyobb hagyományozó mind a kórház megalapítását, mind a temető támogatását (földvásárlás, kerítéskészíttetés) illetően. Méltatója írja róla, hogy „Wolf Brody testesítette meg ezt az új harmonikus alapot vallás és üzlet között. Üzleti sikere párhuzamos volt őszinte hitével a Hevra Kadisha vallási küldetésében. Vezetése alatt a Hevra Kadisha folytatta egészségügyi és orvosi ellátását a miskolci és Miskolc környéki zsidó közösségekben, és soha nem lankadt kutatni az utat a Hevra Kadisha pénztárának gazdagításában".

134 Ő szerezte meg a megye és város engedélyét a zsidó kórház és az otthon, vagyis a Binyan Hakdesh felépítésére. Valójában a közösség pénzén, megvásárolt egy nagy házat mindannyiuknak, zsidó kórház céljaira, egy házat, amely kellemes és hasznos". Erre a vásárlásra 1830-ban került sor, (a mai Palóczy u. 6. sz. alatt), de a kórházzá alakított négyszobás lakás az 1843. évi tűzvészkor leégett. Alapítványokból és adakozásból aztán 1847-től kezdte meg működését második kórházuk. Howard Lupovich munkájában többször is említést tesz a „közösségi iratok írójáról", akinek - többek között - köszönhető a Hakdeshhez, vagyis a kórházhoz adományokat tevők listája. Ebből kiderül, hogy négy személy az adományok 3 részét adta össze guldenben. Johan Zukermandel, Lieb Herz, Wolf Brody és Anshel Stern mellett Tevel Moskowitzot említi az 1830-ban készült „Protokol HeHadash"-ra hivatkozással.

135 Ugyancsak ebből a forrástól idézi az 1836-1846 közötti miskolci születések és halálozások adatait. Eszerint még az évi halálozási átlag 20-23 fő között változott, addig a születések száma évente növekedett. 1836-1843 között megduplázódott (40-ről 80 főre), de 1844-1846-ban 120 fő fölé emelkedett. A jel134 H. LUPOVICH, 2000. 41. p. 135 H. LUPOVICH, 2000. 51-52. p.