Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

pedig 281 család él.

106 A 281 családban 585 gyermek nevelkedett, s 112 cseléd dolgozott. Közülük mindössze 24 rendelkezett már saját házzal, s kettőjüknek saját (tehát nem árendált) boltja is volt. A Miskolcon és Mindszenten lakók közül 23 „teljes" család volt, s mindössze 1 személy volt özvegy. A zsidó családok vallási közösséget (is) alkottak már, volt rabbijuk, a gyermekek tanítását pedig két tanár látta el. A családfőnek választ kellett adni arra a kérdésre, hogy Magyarországon születtek-e, vagy betelepültek. A 281 családfő közül 1714-1762 között 275-en bevándoroltak voltak, mindössze 16-an születtek Magyarországon. A Miskolcon lakó családfők közül néhány ezekben kimutatható, hogy mióta él a városban. így Izsák Mojzes aki már özvegy 1714-től, Ábrahám Áron 1715-től, Lőbl Mózes 1740-től, Lőbl Ábrahám 1743-ból, Baruch Jeremiás 1750-től, Simon Jakab 1755-től, Éliás József 1761-től, Hersch Joel pedig 1762-től lakott Miskolcon, s ez azt jelenti, hogy őket tekinthetjük a Miskolcon megtelepedett XVIII. századi zsidóság „ős család"-jainak. Az összeírásból első megállapításunk az, hogy valamennyi család miskolci polgár, vagy a diósgyőri koronauradalom telkén lakik. Az összeírás azt is megnevezi, kinek a telkéről, házáról van szó. PL: Izsák Moyses az egyetlen, akinek háza van Csabán, Janka Péter fundusán. Sárral tapasztott, egyszobás építményről van szó, amelynek alapterülete 2x2 öl. Miskolcon Abádi Mihály telkén lakik, s annyi bérletet fizet évente, mint amennyi saját házának értéke. Simon Jakab, akinek ötvös(!) a mestersége, s 1755-től él Magyarországon feleségével és 7 gyerekével, a diósgyőri koronauradalom korcsmájában lakik. Joel Hersehl szintén uradalmi telken, Huszár István házánál telepedhetett le. A mindszenti Salamon Lőbl, aki már Magyarországon született, s két cselédet is tartott, a tapolcai apátság telkén lakik. Házbére, s az apátságnak fizetett árenda évi jövedelmének 1/5 részét teszi ki. Egy-egy portán általában egy-egy család talált helyet, de van olyan miskolci telek, ahol öt zsidó család zsúfolódott össze. Az 1774. évi összeírás világosan mutatja, hogy a zsidók hivatalosan még nem szerezhetnek ingatlant a városban, sőt még föld (rét, 106 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. XI. I. 234. p.