Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

pénzügyi, pénzbeli nagyságrendet képviselt. Pontosabban: mennyit fizettek a görög kereskedők a diósgyőri koronauradalom kasszájába azért, hogy megtelepedhessenek, majd ingatlanokat is szerezhessenek az uradalmi mezővárosban, Miskolcon? 1770-1778 között a Mindszenti templom hovatartozása kérdésében folyt a vita Bacsinszky András munkácsi görög katolikus és Eszterházy Károly egri római katolikus püspök között. A perlekedésnek számos felmérés, gazdaságossági számítás, összeírás, s természetesen nagyszámú levelezés lett a mellékterméke.

52 Ezek között szerepel, de a görög kompánia iratai között is fellelhető az, amelyben Bacsinszky püspök „kóbor és hazátlan népség"-nek nevezi a görög nem egyesült vallású kereskedőket. A közösség dokumentumokkal igazolja, hogy ők Törökországban hagyták ingatlanaikat és Magyarország, valamint az uralkodóház szolgálatára jöttek, itt szereztek házat, földet, szőlőt, pincét, azaz állandó lakóhelyet maguknak, s árenda címén csupán 1756 és 1777 között közel 63.000 forint összeget fizettek a diósgyőri koronauradalomnak.

53 A teljes összeg, amit különböző jogcímeken, sok esetben sérelmezhetően kifizettek, ennek az összegnek sokszorosa. A sérelmek pénzbeli nagyságát sejteti három görög bérlő (Popovics Antal, Pampery János és Peszkár Athanáz) levele, amelyet a Magyar Udvari Kamarához nyújtottak be. Ebben leírják, hogy a diósgyőri uradalom nem tartja magát a bérleti szerződésekhez, aztán pontokba szedve felsorolják, hogy több mint 26 000 forint erejéig szenvedtek kárt. Ezért kérik a Kamara intézkedését.

54 Ha egyetlen, három személyes kereskedelmi vállalkozásnál 24 000 forint „túlfizetés" a per tárgya, a folyamatossá váló perekből az uradalom túlkapásaira, a kifizetett összegekből pedig a kereskedők jó üzletvitelére gondolhatunk.

55 (Viszonyításként ugyanebből az időszaktól a tapolcai apátság bevételeit emeljük ki. Boltbérlet 250 frt, a mindszenti serfőzőház 1000 frt, az Arany Bárány korcsma 300 frt, a miskolci kúria görög bérlője 300 frt; a zsidó kereskedő 150 frt, a kávéház és pálinkamérés 600 frt évi jövedelmet 52 DÓKA K. 1998. 78. p. 53 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 16. 54 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 601. 154. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 600. 137.