Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI
ket megerősítenek a korabeli tanúkihallgatási jegyzőkönyvek adatai, elmondásai is. A fiatalokat 8-10-14 éves korukban korosabb, tapasztaltabb, a településen már ismert „gazda" hozta el magával Miskolcra. Ez soha nem az apa, hanem közeli rokon, vagy kereskedőtárs lehetett. Az inasból, vagy segédből - gondolhatnánk - így nevelnek tudatosan kereskedőt. Az megfigyelhető, hogy ezekkel a „kihozott" fiatalokkal ritkán, vagy soha nem találkozunk, mint felnőtt, gazdag kereskedőkkel. Az a meglátásunk, hogy ezeket a gyerekeket a török katonaság elől lopva mentették ki, ha kellett lefizetve, megvesztegetve a határátkelők ellenőreit. A törökök által lerombolt településeken ez lehetett a védekezés a fiúgyermek katonának való elhurcolása ellen. A Balkán e sokféle nemzetiségű térségéből elvándoroltak Gyöngyösön „arnót" kompániát alapítottak, az egriek „szerb"-ek és „görög"-ök voltak, a tokajiak „rác"-ok és „görög"-ök, a miskolciak pedig „vlach"-ok, „macedó vlach"-ok és „cincár"-ok. 6 Az „arnót" elnevezés legkorábban 1714-ben, majd 1720-ban, 1724-ben és 1764-ben fordul elő városi iratokban úgy, hogy utal családnévre, a kereskedő nemzetiségére, de ismeretes miskolci utcanévként, helymegjelölésként is. 1714-ben olvassuk a jegyzőkönyvben, hogy „Minthogy megírt Görög Tamás, az említett Görög Pál deák boltját s házát exárendálta Arnóth Tamás nevű kereskedőnek; tehát ugyanez Arnóth Tamás Conveniált a parte a várossal is azon botban, sőt az miskólczi vásárokban lejendő szabadon árulás iránt is." 7 Miskolc város statútumai között 1720. március 15-én rögzítették, hogy a „városunkban áros, botos Görögök, avagy Arnótok az városnak mindenik bóttúl fizessenek tíz-tíz tallérokat, melyektűi pedig eddig fizettenek ki kilencz s ki tíz forintot, mindazonáltal, hogy inspector uraimék ő kegyelmék az restanciákat rajtok megvehessek, - elvégeztetett." 8 1724ben a városnak hét magyar forintot és két bárányt fizetnek 220 db juh „miskolci territóriumon való legeltetésért". 9 1764-ben útjavítás6 KÁRPÁTI L. 1992. 67-96. p. BIHARI J. 1956. 392-456. p., SASVÁRI L. 1976. 7-30. p., DOBROSSY L, 1988. 341-351. p. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. k. 562. p. (657. p.) ill. SZENDREI J. 1904. 598. p. 8 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. k. 775. p., ill. SZENDREI J. 1904. 598. p. 9 SZENDREI J. 1904. 598. p.
