Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

családi kapcsolatok is segítették a tovább utazást a kereskedés következő, vagy éppen célvárosa, célvására felé. Legtöbb kereskedő Moszhopoliszból az „arany városából" és a térség kereskedelmi központjából, Kasztóriából, a „hódok városából" származott ide. Ezeken kívül Kozáni, Setica, Sziatiszta, Janina, Henzavos, Grappovosz, Gopiszisz, Fókisz, Kotori, Nerihasz, Mitrovica, Thesszaloniki, Livadia és - többek között - Partheniosz településnevek fordulnak elő az anyakönyvekben és az 1770-es összeírásban származási helyként feltüntetve. Ha nem eseményekhez kötött történelmi korszakokban, s főleg a XIX-XX. században gyakorta változó államhatárokban, hanem földrajzi régióban gondolkodunk, akkor ez a népességkiáramlás a Corfu és Szaloniki között képzeletben meghúzott vonal menti térségből történt, az „őshaza" itt határolható be. Ez a terület a XVLTI. századi Oszmán Birodalom délnyugati része, ahol görögök, albánok, szerbek, macedónok, törökök, románok, bolgárok éltek egymás mellett, s vallásukat tekintve keresztények („ortodoxok" vagyis „igazhitűek", 1790-től „görög nem egyesült szertartásúak", 1868-tól „görögkeletiek") és muzulmánok voltak. A görög, román és szerb ortodoxok a lakosság jelentősebb részét képezték (60%), a török, albán és bosnyák muzulmánok a lakosság kb. 1/3-át tették ki, s voltak közöttük római katolikusok és kevés, kb. 1%-nyi izraelita is.

5 A török uralom alatti tájakról, térségekből elvándoroltak még a XVIII. század végén is egyértelműen fogalmaztak: ha a macedón szülőföld ismét keresztény lesz, (tehát felszabadul a török uralom alól), akkor visszatérnek. Ha az Ottoman Birodalom, s az iszlám uralma alatt kell élni, akkor - elkerülendő a kereskedői tevékenységükből következő fenyegetettséget, hiszen árulónak tartották őket - Magyarországon leteszik a hűségesküt és soha nem térnek vissza régi szülőföldjükre. Miskolc, illetve a megye görög (balkáni) kereskedőinek 1770. évi összeírása érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmünket, amelye5 RÓNAI A. 1993. 123-150. p. A különböző nemzetiségeket, vallásokat kisebb közigazgatási egységekben, járásokban mutatja ki, illetve összesíti, így mentes a politikai államhatárok változásaitól. A statisztikai adatok a 20. század elejére vonatkoznak, de ez összkép sem azóta, sem azt megelőzően számottevő arányban nem változott.