Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

házasságkötéseket, születéseket-kereszteléseket magába foglaló első kötete 1728-tól 1863-ig, második kötete pedig 1864-től 1915-ig szolgáltat forrásokat.

2 Az anyakönyv szerinti első „hivatalos", ortodox szertartású termelés 1726-ban történt Miskolcon. 1726-1760 között mindössze 15 temetést jegyeztek be, amely - annak fenntartásával, hogy nem minden temetés Miskolcon történt - kis létszámú kereskedőtársaságra utal. (A végrendeletek szerint a temetés helye lehetett a szülőváros is, vagy az a település, ahol a miskolci illetőségű kereskedő elhunyt.) A házasultak anyakönyvét 1728-tól vezették, feltüntetve a „Törökországban" kötött házasságokat is. 1756-tól a magyar városokban (Buda, Pest, Szentendre, Zombor, Vác, Eger) kötött házasságokat - a törökországihoz hasonlóan - „bemondás" alapján, s visszamenőleg írták be, görög nyelven. Az első miskolci házasságkötésre 1763-ban került sor. Ez minden kétséget kizáróan a hűségeskü letétele előtti, végleges, állandó megtelepedésre utal. Az első, Miskolcon született gyermeket 1760-ban jegyezték be, s három év alatt mindössze két gyermek született. Az anyakönyv tehát folyamatos XVIII. századi jelenlétre utal, de a házasságkötések és a születések a XVIII. század második felében „sejtetik" a helyi közösségbe történő beilleszkedést, a családalapítással véglegesített megtelepedést, a gazdasági megerősödést. Az ekkori családnevek utalnak a nemzetiségi összetételre: Muszae, Karkaraki, Szimse, Bulcosz, Kaliafasz, Vajacsisz, Popa, Sztammulis, Bulanisz, Manolisz, Bakalisz, Cibakosz, vagy a később megjelenő és több generáción át ismert családok: Koszmiszki, Dimcsa, Dona, Pilta, Saguna, Grabovszki, Pomperi, Kilica, Pusztenika, Csuhandarosz. Ezek a nevek az anyakönyvekben fordulnak elő, tehát a kompánia tagjai egymást ennek megfelelően különböztették meg. A magyarok által készített összeírások - főleg a XVIII. század elején - ilyen neveket nem „ismernek", nem tartalmaznak. „Magyarított" nevek jelennek meg, mint pl. Rácz Márton jószágos görög, Görög Pál deák boltos, Arnót Tamás egyezsége, amelyek nemzetiségre utalnak, vagy külső jegyekre, 2 Az anyakönyvek eredeti példánya a Herman Ottó Múzeumba került. 1977-ben készült magyar nyelvű fordításának jelzete: HOM. HTD. 77. 99. 1. Az eredeti anyag másolata, fordítása, s annak 2000-ben befejezett, korrigált változata a levéltárba került. Jelzete: B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2.