Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

dalmi prefektus megpróbálta a bérlő személyét illetően befolyásolni a tanácsot, nevezetesen az uradalmi postamesternek akartak szántót biztosíttatni. A városi tanács a postamester esetében kitért a válasz elől azzal, hogy éppen nincs szabad bérbe adható föld, de nem tudhatjuk, hogy ez sikerült e minden esetben. A tárgyalt korszak végére a városi tanács a saját tulajdonból származó jövedelmek növelésére tett erőfeszítések helyett a lakosság pénzbeli adóztatására helyezte át a gazdálkodás sülyát. A gazdálkodás „egyszerűsödése" a számadások mennyiségében és készítésének módszerében is változást hozott. A számadásokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a korszak kezdetén a kiadás és a bevétel egyaránt borban és gabonában számítódik, s a korszak végére majdnem kizárólagos lesz a pénz. A kiadások a szolgáltatások irányából az adminisztratív - városias - költségek irányába tolódnak el. A különböző korszakokban készült számadásokat tételesen nem lehet összehasonlítani, csupán a kiadások és bevételek belső tartalmának változását lehet érzékeltetni az összehasonlításokkal. 2704: A bevétel egy része borból származott, ebből a bevételből zabot vettek, sót és különbféle szükségre vásároltak. A búza számadás szerint a „terhes házban" volt 35 köböl és l

/

2 szapu, a majorságból érkezett 66 köböl, pénzért vettek a fejedelem fehér kenyeréhez 4 köblöt és a lakosoktól beszedtek 154 köblöt = summa 260 köböl, azaz ennyi az összes kiadás. A majorságban termett elég zab és árpa abraknak, de a vetőmagnak való zabot már készpénzen vették. A város lakosaitól is szedtek be abraknak valót. Az év számadása azért is figyelemre méltó, mert ebben az évben nevezetes vendégserege volt Miskolcnak Rákóczi fejedelem és az udvartartása. Az udvartartás igen nagy mennyiségű bort fogyasztott, aminek egy része a város ajándéka volt, így pl. a méltóságos generális Bercsényi Miklósnak küldött 2 hordó. Ajándékba kapott bort a főispán, az egri püspök, az öreg Nagy Ferenc családja a halotti torra, mivel az „öreg" az eklézsiára hagyta szőlőjének a felét. Nemcsak ajándék szerepel a számadásban, hanem vesztegetés is: ő nagysága Rákóczi fejedelem hofmestere (generális Forgács Simon) azért kapta az egy hordó bort, hogy „ő nagysága előtt az város adóssága iránt jobb kedvvel szolgáljon". A fizetség és ajándék mellett a „sok