Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
VÁROSGAZDÁLKODÁS
adásai a jóléti pénztár számadásaiban jelennek meg. így például a városiasodást jelző költségvetési tételként a „szegénysorsúak ellátása" fejezet, amely a mezőgazdaságtól elszakadt, bérmunkából élők, tömeges megjelenését tükrözi. A korszak utolsó éve: 1847, a szegénység enyhítésére tett városi erőfeszítéseket jól példázza, különösen, hogy ez az év, mint a legínségesebb esztendő vonult be a történelembe. A városi szegények ellátása is gondot okozott ebben az évben, de ezen felül a tél beállta előtt vidékről is elözönlötték a biztonságosabbnak látszó várost a hajléktalan, éhező tömegek. A városnak a probléma kezelésére nem voltak anyagi eszközei és a megye beígért anyagi segítsége is egyre késett. A közínség enyhítésére megyei választmány kiküldésére került sor, a választmány a középponti szolgabíró útján tartotta a kapcsolatot a várossal és utasította a tanácsot az ínségenyhítő akciók végrehajtására. Az együttműködés nem volt felhőtlen, a tanács több esetben is panaszkodott a megyének, hogy a város mindent megtesz az éhezők megsegítésére, miközben a megye nem hajtatja végre a határozatait és „nagyon különös azonban a modor" amellyel a főszolgabíró folyton fenyegeti a tanácsot. 44 A megyét képviselő főszolgabíró még azt a határozatot sem teljesítette - ami a város érdekében a megyénél született - tudniillik, hogy a munkaképes nem miskolci lakos koldusokat tiltsák ki a városból. Az éhínség idejének állapotairól minden statisztikai elemzésnél többet mond az 1847. évi jegyzőkönyvbe bejegyzett tudósítás, amelyet a helyzet felmérésére kiküldött tanácsnok készített: „Kiküldött tanácsnok Mázer Károly, középponti főszolgabíró úr hozzánk intézett rendelete folytába, a városba lévő idegen helyről bevándorlóit nyomorult koldusok tápszereikről, - azok által elkövetni mondott gyermek vesztésről, s az utcán fetrengő halottaknak mi módon eltemettetésükről szólló hivatalos tudósításában jelenti hogy: bár azon nyomorult bevándorlóit tótok élelmük marha vérből, holmi általuk ismert dudva szemekből sat. áll, de hogy azért gyermekeiket megették vagy hogy vízbe ölték volna nem egyébb üres mende mondánál." 45 A városi tanácsnak a bevándoroltakkal kapcsolatos emberbaráti feladatok mellett az adófizető lakosaival szemben is voltak kötelezettségei. Ezek közé tartozott az éhínség következtében előállott ga44 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1069, 1070/1847. 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 552/1847.
