Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

helypénz egy részével is növelték. A köztisztaság része volt a város közkutak fenntartása, tisztíttatása is. A köztisztaság mellett igen fontos kommunális feladat volt a közbiztonság és a tűzbiztonság. A közbiztonság, vagy inkább a vagyonbiztonság őreiről már esett szó: a szőlőpásztorokról és a bakterokról, valamint a rendre felügyelő fegyveres városi hajdúkról is. Mellettük - bizonyos esetekben - különleges feladattal strázsákat is alkalmazott a város. Ilyen különleges eset volt az 1831. évi kolera, amikor a járvány meggátolására 4 őrhelyet állítottak fel, ahol éjjelnappal 2-2 strázsa vigyázta az érkezőket.

41 A tűzbiztonság, a tűzoltóság fenntartása mellett, megelőző intézkedéseket is igényelt. Ilyen megelőző intézkedés volt a tüzet okozó kémények ellenőrzése, tisztítása. A város költségén alkalmazott kéményseprők ellenőrizték a kémények állapotát, tisztították, sőt alkalmanként lebontatták a veszélyes kéményeket. A tűzoltáshoz elsősorban eszközöket vásárolt a város, a szükséges emberi erőnél a korszakban még igencsak érvényesül az önkéntesség elve. A tűzoltással kapcsolatban a jóléti pénztárból történt még egyfajta kifizetés, ami említést érdemel. A gyakori tűzesetek főként a nem lakott pincéknél okoztak nagy károkat, mivel csak későn észlelték a tüzet, s így későn érkezett a segítség. Ezen időkiesés arra sarkallta a városi tanácsot, hogy az oltáshoz elsőként vízzel érkezőket pénzjutalomban részesítse, a költségvetés terhére. 1847-ben pl. 2 forintot kapott a két városi kocsis, akik elsőként érkeztek a vizes hordókkal és 1 forintot osztottak szét 3 pincetulajdonos között; ez utóbbiak nyilván a pincéjükben tartózkodtak, így értek elsőként a tűzhöz. A város pénztári bevételeiből fedezte az adminisztrációs kiadásokat: a középületek javítását, fenntartását, a tömlöc fenntartását, a rabok tartását. A házi pénztári számadást terhelte a tisztviselők fizetése, egyéb járandósága, sőt a jutalma is.

42 A fenntartási és javítási munkákat a város mesteremberei végezték. A kiadásokat és bevételeket összesítő számadásokban általában egyetlen tételként szerepelnek a mesteremberek számlái, a szakmunkákról és a felhasznált anyagról. Ezek a számlák a városi költségek tarka képét tovább bő41 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 708-709. p. 42 B.-A.-Z. m. Lt. LV.1501/e. Adószedői számadások. 98-99. dob. 1841.