Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

lelkesen tette magáévá I. Ferenc október 13-i felhívását „a vérengző franczia háborúnak szerencsés bevégezésére" kért katonaállítás és adómegajánlás ügyében. 97 Mindennél fontos abbnak kell tekintenünk a század első évtizedei­ből két eseménysort. Először is a szabad királyi városságért folyta­tott harc elmélyülését, másodsorban pedig ismét a város kulturális jelentőségének növekedését. Ami előbbit illeti: 98 1814-ben a miskolci nemesség - nyilván nem függetlenül a napóleoni háborúkat követő dekonjunkturális időszaktól - azt kérte, hogy szűnjék meg számuk­ra a Grassalkovich-szerződés óta meglévő bizonytalan állapot, amit súlyosbított az uradalom azon törekvése, hogy Miskolc nemeseit is fokozatosan földesúri terhek alá akarták vetni. A kiutat így a ne­messég számára is a szabad királyi városság elnyerése jelenthette, amelyet méltányos feltételek mellett (például a helyi nemesség le­mondása az uradalommal közös birtoklás minden formájáról) elfo­gadhatónak tartott a kamara is. 1818-ban Szathmáry Király József valamennyi miskolci nemest egy gyűlésbe hívott, amelyen a helyi nemeseket is meggyőzték arról, hogy a szabad királyi várossággal rájuk háruló kötelezettségeket a kiemelkedő jogállapottal járó több­féle előnyök bőven ellensúlyozzák, vagyis a nemesség sem gördített többet akadályt mindezen folyamat megindítása elé. A nemesség ezen alkalomból született kérvénye az országos kormányszékekhez mindezt patetikusan ugyan, de logikai érveket felsorakoztatva is­mertette. Ld. például: „A birtok bizonyossága és állandósága a szor­galmatosság tüzét éleszti, s annak bizonytalansága és változandósá­ga pedig kioltja. A szabadságnak édes érzése a hazafiakat a csinoso­dásnak és kimíveltségnek főbb grádicsára emeli; ellenben az ala­csony állapotnak kedvetlen érzése s a szabad akarat szerint való bá­násmódjának sokféle terhei és méltatlanságai lenyomják, s a nemes vetekedéssel járó erkölcsi feljebb emelkedésre alkalmatlanná teszik. Miskolcnak lakosai mindamellett, hogy alacsonyabb s szegény sor­97 Az 1809-es felkelésre: SZENDREI J. 1911. 54-58. p. Az idézett megyei gyűlésre: Buz­détó Levél, mellyel Nagy-Méltóságú Klobusiczki Klobusiczky Jósef úr ... ezen ne­mes megyének rendjeit ... írásban serkentgette ... ő felsége által kívántt segedelmek­nek önként való megajánlását és beszedését minden serénységgel eszközöljék... Te­mesvár, 1813. 98 Ld. erre az idézettek mellett összegzőén: LICHTENSTEIN J. 1908.

Next

/
Oldalképek
Tartalom