Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

a Haller-pince kulcsait és átadta. Miután Pálffy megszerezte a kulcsokat, tizenketted magával felment a pincébe, s ott délután 5 órától éjfélig mulattak, majd „bizonyos edényeket" is elvittek, természetesen borral töltve, okoztak a városnak több, mint 20 forint kárt.

32 A kiadások sorában már az 1700-as évek elején is megjelent a „közszükségre" vásárolt gabona, s a város gabonatermesztésének változásával és végül megszűnésével arányban nőtt ezek mennyisége és bővült a választéka. 1704-ben még csak különlegesen tiszta búzát vásároltak Rákóczi fejedelem fehér kenyeréhez, azután megjelent az örökös hiánycikk a zab, mígnem a korszak végére már a teljes szükségletet vásárolták. 1831-ben Czakó István inspektor a saját termés hiányainak pótlására februárban már kénytelen volt 56 köböl gabonát és 64 köböl 3 véka zabot vásárolni.

33 A jobbágyi szolgáltatások megváltása a - cenzus -, miután pénzben kellett kiegyenlíteni, elég nagy tehertételnek bizonyult, ezt jelzi az is, hogy a városi tanács, bár nagyon igyekezett az összeg kiegyenlítésével, néha hátralékba került. A hátralék, vagy késedelmes befizetés miatt az uradalmi adószedő és az ellenőr igen sűrűn levelezett a tanáccsal. Több ízben előfordult az is, hogy be akarták csapni a várost - ma már nem tudjuk kideríteni, hogy szándékos volt-e a félrevezetés, vagy vétlen volt a két uradalmi tisztviselő. 1831 júliusában írásban szólították fel a tanácsot az előző évi 926 váltó forintos restancia kifizetésére. A tanács higgadtan hozta meg a határozatot, hogy „Minthogy a le folyt 1830-dik esztendei censuális tartozásunk leveles tárunkban lévő nyugtatás szerint ki volna fizetve, felől tisztelt Uraknak tudtukra fog adatni, hogy restantiaba követelt 926 fl xár summával nem tartozunk" Az összeg nem volt kevés, összehasonlításul az 1831. egész évi cenzus 2202 váltó forint 27 krajcár volt.

34 A cenzus mellett a közösségi tulajdonba adott földek után természetbeni juttatásokat is kellett teljesíteni; így a ládházi vetésből és csabai szőlőből nyolcadot. A városi kiadások sorába tartozott a hadi adó különböző formáinak teljesítése, köztük a terményben fizetett porció. 1671-től az országot járó császári zsoldos sereg tartásának terhét ember és lópor32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXX. No. 6045. 33 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 227/1831. 34 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 289/1831.