Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

A vásári bevételek része volt a városba érkező idegenek adóztatása, megvámolása. 1685-ből való az a tanácsi rendelet, amely kimondta, hogy a kereskedők - bárhová valók is - érkezéskor és távozáskor is minden szekér után kötelesek vámot fizetni.

27 A nemesek sem kaphattak felmentést a vásárvám fizetése alól, 1741-ben tanácsi határozat erősítette meg, a magisztrátus szerint régi kiváltságnak számító, nemesi vámfizetést.

28 Természetesen a városban birtokkal nem rendelkező mindazon nemesekről volt szó, akik az országos vásárokra, vagy a piacra érkeztek. A vásárvámról szóló rendelkezést 1747-ben megerősítették: a vám tárgya ezúttal valamennyi városba érkező szekér; a vám összege terhes szekér esetén 12 krajcár, fél terhes szekéré 6 krajcár.

29 A vásári bevételek közé számított a hiteles mértékek kiszolgáltatása is, aminek kötelező használatát a már említett 1685. évi rendelet mondta ki. Vásári bevétel volt az árusító helyek bérlete és a vásárbíróságon kivetett bírság, de ide sorolható a vásárra hajtott állatok legeltetése után szedett pástbér is. A bevételek nemcsak pénzben, de természetben is érkeztek. A természetbeni fizetések közül jelentős volt az utak javításához kivetett gyalogos és szekeres napszám. A bor, mint a város legfontosabb terménye, valamennyi címnél volt a bevétel tárgya, a város a boros gazdáktól különféle fizetéseik fejében elfogadott bort. Fizettek borban quantumot, dézsmát, adót, mindenféle kivetést, de fizettek a hivatal megváltásért is. A török időkben kénytelen volt a városi tanács olyan rendeletet hozni, hogy a városi tisztségeket mindenki köteles elfogadni büntetés terhe mellett. A szokás megmaradt a török kiűzése után is, s a számadáskönyvekben sokszor szerepel, hogy a hivatal megváltásaként bort vesz át a városgazda. 1704 februárjában pl. Nagy Sámueltől, aki a kincstartóságot nem vállalta el. A kincstartóság nem lehetett népszerű, mert az év végén Csizmadia István is behordatta a megváltásért járó 2 hordó bort a város pincéjébe. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 411. p. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 945. p. 29 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 3. k. 304. p.