Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

táraiban a készlet nem volt elegendő „in natura" szállították be a gabonát. Általában a rozs hiányzott mindig a város raktáraiból, ezért a rozs eladására nem került sor. A rozs „hiánycikké" minősítésének egyik oka az volt, hogy a város majorjában ekkor már nem termett rozs, a másik ok, hogy a szükségletet a katonatartási kötelezettség ugyancsak megnövelte. Miskolc város kocsmájának építését 1718-ban határozta el a városi tanács. A kocsma a város hasznára közköltségen épült. Az építési költség az 1702. évi megváltási quantum minden forintja után fizetett egy dénárokból került ki.

17 Ennek a kocsmának a működését szabályozta részletesen az 1755. évi úrbérrendezés és ennek megfelelően a Grassalkovics-szerződés. Az uraság engedélyezte a városnak, hogy egy kocsmát egész évben üzemeltessen, ami egyházi és uradalmi kiváltságnak számított. (A kivételezett kocsma a városházánál volt.) Ugyanakkor azt is kikötötték, hogy elsősorban a város szőlő földjeinek termését kell árulni, vagy borok vételével növelni a város hasznát és nem a magisztrátus tagjainak borait mérni. A vásárlásért a borbíró volt felelős, a vételárat a tanács határozta meg, sőt kikötötték azt is, hogy amíg helybélinek eladó bora van, vidékitől nem szabad vásárolni.

18 A kocsma ivójának a fűtéséhez a tűzifát a városnak adott uradalmi naturáléból kapta a bérlő kocsmáros.

19 A kocsmát, szinte kivétel nélkül, bérlet útján hasznosította a város. A bérlet alapja a város és a bérlő közötti szerződés, amely szerződésének egy másolata a városi levéltárba került, többek között az 1839. évi szerződés másolata is. Ebből megtudhatjuk, hogy a kocsmabérlő, nemes Göböly András úr, nyilvános árverésen nyerte el a kocsma és a hozzá tartozó két pince bérletét 3 évre. Az éves bérleti díj 810 forint volt, amit négy egyforma összegben kellett a bérlőnek kifizetnie. Az árveréskor a bérlő 10% bánatpénzt fizetett a város pénztárába, s ezt az utolsó bérleti díj fizetésekor beszámították. A bérleti szerződés értelmében a tanácsnak joga volt a bérletet felmondani késedelmes fizetés esetén, vagy ha a város érdekeit csorbítva látták. A szerződés felbontásából származó költségek; mint az azonnali árverés költsége, a kieső haszon, a bérlőt terhel17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 883/1800. 1. k. 725. p. 18 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 883/1800. 1. k. 770. p. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /c. Gazdasági ügyek 1795/96.