Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

a széna lett a legfontosabb terménye. A legjelentősebb külső tanya a ládházi birtokrész volt. 1699-ben vette meg a város az első ládházi birtokrészt majd további vásárlásokkal és egyezségekkel 1754-re az egész ládházi birtok a város kezébe került. A Mária Terézia-féle urbárium Ládházát a 4 határosztályba sorolta, ahol a jobbágyhelyek száma 4 volt, a 90 hold szántó mellett volt 8 pozsonyi mérőre való földje.

2 A város számára jelentősége a kilenced alá nem eső rétnek volt, ennek mennyisége a házhelyekkel együtt 40 holdat tett ki. Ládháza összes adózója 58 fő; ebből 50 házas zsellér, 8 pedig szabad költözésű jobbágy volt. A szolgáltatások több részből álltak: a kilenced alá nem eső rét és házhely évi árendája 58 ft volt; a lakosok 208 marhás és 1316 kézi robotot teljesítettek; a természetbeni ajándék 4 icce vaj, 8 kappan, 8 csirke és 48 tojás volt.

3 1740-ben készült el a földesúr Miskolc és a ládházi lakosok szerződése, amely a falu jogállását foglalta írásba. A szerződés a bíróválasztás és az elsőfokú szabálysértési bíráskodás jogát adta meg a ládháziaknak. (A bűnügyek ítéletét a város magisztrátusának tartották fenn.) A miskolci városi „módit" tovább örökítve, a Ládházán lakó nemeseket a falu bírájának joghatósága alá rendelte és közös teherviselésre utasította.

4 A ládházi terület egy részét taxa fizetés ellenében a falu lakói művelték, másik része a város majorja volt. A ládházi taxásokkal szemben a város tanácsa igazi földesúrként viselkedett, igyekezett a szolgáltatásokat növelni. Az 1752-ben kelt egyezség ennek igen jó példája.

5 A taxa összegének felemelése mellett a robot szolgálatot is részletezték; az igás állattal rendelkezők egy szekér szénát fuvaroztak Miskolcra évente. A korszak úrbérrendezései során szokásba jött a meghatározatlan mennyiségű robot, ez is megjelenik a szerződésben: a városi tanácsnak joga volt a taxát bármikor kaszás munkára váltani. Az átváltásról, a mennyiségről, a szerződésben egyetlen szó sem esik. A ládházi majorból származó gabona a piacra került, a rét a város szolgáltatásainak teljesítéséhez nyújtott segítséget, elsősor2 A pozsonyi mérő 62,5 liter. A 8 pozsonyi mérőre való föld azt jelenti, hogy ennyi magot vethettek el. Tekintve, hogy egy kat. holdhoz 2,66 pozsonyi mérő a vetőmag, a ládházi gabonaföld 3 kat. hold volt. 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501

/b. Sp. XII. Fs. I. No. 259. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 789-792. p. 5 B.-A.-Z. m. LT. IV. 1501/a. 3. k. 668-669. p.