Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

beindítását megelőzően. 1805-ben Fazola külföldre, Sziléziába küldte kamarai segédlettel az első segédet, mert jó kohómesterekben hiány volt, s Fazola az új kohónál számított a munkájára.

261 De általában Rhónicon, a legfejlettebb magyarországi technikát alkalmazó kincstári üzemben

262 szereztek új ismereteket. 1811-ben ide küldték az új kohó fúvóberendezésének összeszerelése és kezelése körüli munkák elsajátítására az elegyfeladót, a helybeli fújtatókészítőt és a kohómestert.

263 1808-ban Fazola még a szénégetőket is elküldte Rhónicra, hogy elsajátítsák a stájer szénégetési módszert, amely a darabosabb, nagyobb szilárdságú faszén égetését tette lehetővé.

264 Pedig a szénégetők nem is tartoztak a szorosan vett kohászati szakmunkások csoportjába. Míg a kovácsok szakmai tudásuk hangsúlyozására önálló céhet alkottak a vasgyártó telepen, s mint többévi gyakorlattal rendelkező bánya- és kohómunkások 1809-ben is mentesülhettek a sorozás alól a Miksa-féle bányarend előírásainak megfelelően, mert nehezen pótolhatóak, addig a napszámosok, favágók és szénfuvarosok elvesztették mentességüket.

265 1. táblázat: Foglalkozási megoszlás a diósgyőri vasműben

266 Foglalkozás 1834 tisztviselők (kistisztviselők) 2 őrök 5 bányászok 10 nagyolvasztói munkások 9 szénégetők 34 szénfuvarosok 20 frissítő hámorosok 24 nyújtó hámorosok 8 261 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1805:5526. 262 PAULINYI Á. 1961. 149. p. 263 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1811:7198. 264 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1808:1619. 265 SCHMIDT, Fr. A. 1834-1838. XXI. 54. p. 266 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1834:2230.