Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

vasmű akkori vezetőjének, Fazola fiának. Fazola Frigyes Diósgyőr területén a felszínhez közel talált szenet használta fel cementacél előállítására a vasmű és az uradalom között megkötött egyezmény alapján. A szénkutatás Fazola kényszerű távozása után is folytatódott, de a feltárások messze túlszárnyalták az üzem felhasználási igényét. Hiába végeztetett a szomolnoki bányászati felügyelőség kísérleteket a diósgyőri kőszénnel, az 1843-as rendelkezés ellenére sem állítottak fel a vasműben kavarókemencéket a stájer példa alapján a szénvagyon hasznosítására.

199 A Bükk hegységben található tűzálló agyagból készült medencebélés készítését - a dobsinai tűzálló téglák alkalmazása helyett - a selmeci főkamaragrófság szakembere már 1777-ben felvetette.

200 A megvalósításra azonban csak jóval később, Fazola Frigyes 1807-ben megkezdett kísérletei nyomán került sor. Az új nagyolvasztó medencéjét a Kisgyőr és Aranyos környékén talált zsírkőszerű agyagból kiégetett tűzálló téglákkal falazták ki.

201 A vasmű telepítését, kiépítését és műszaki fejlesztését a helyi adottságokon és vezetői szakértelmén túl meghatározta az, hogy a kincstári vasművek hálózatába tartozott. Ezért szakmai útmutatásra és gyakorlati segítségre állandóan támaszkodhatott. A főkamaragrófság felkérésére az első telepítési terveket Caspar Reizner bányasáfár készítette 1770 májusában. A tervek két változatban készültek. Az egyik ún. direkt eljárással dolgozó bucakemencét, pontos kifejezéssel Blauofent és ikerkemencés hámort, a másik a kamarai vasművekben éppen bevezetésre kerülő korszerű, ún. indirekt eljárással dolgozó nagyolvasztót, Hochofent és vele együtt elhelyezett hámort foglalt magában.

202 De mégsem ezeket valósították meg, az olvasztómű tervezését és építési munkálatait Johann Georg Gfelner stájer kohómesterre bízták, akit az ottani főkamaragrófság választott ki a feladatra. Gfelner és társai 1770-ben érkeztek Eisenerzből Diósgyőrbe Fazola Henrik kíséretében. Fazola már az előző évben is járt 199 KISZELY G. 1956. 56. p. KISZELY G. 1965. 7-9. p. 200 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1777:2430. 201 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 1814:2975. 202 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. VI. 557. 559.