Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
IPARFEJLŐDÉS
gyeimet szenteltek a betegek és idősek segítésének. A betegekhez nappal egy éjszaka pedig két céhtagot rendeltek ki, akik vigyáztak a betegre. 148 Szankcionálták az éjszakai kimaradást (általában este 9 óra) és a szerencsejátékokon való részvételt. A vargáknál az éjjeli mulatozás és a kockázás miatt kizárták a cégtagokat, míg más céheknél súlyos pénzbüntetéssel éltek. 149 Az erkölcsi-etika és magatartásbeli normatívák alapvetően a céhek létezését biztosító gazdasági érdekeknek voltak alárendelve. A különböző szabályok ily módon komplementerek, alá- és felülrendeltségi viszonyuk nehezen meghatározható. A XVIII. századi céhek életében a céhbeállás önmagában is gazdasági érdekek kifejezője. Úgy tűnik, hogy a miskolci céheknek komoly érdekük kötődött a céhes iparossá válás elé akadályokat gördíteni. Láthattuk, hogy a mesterek kevés segéddel dolgoztak. A mesterek és a segédek közötti arány csak romlott volna a mesterré válás könnyítésével. Ezért voltak a mesterré válás kritériumai rendkívül szigorúak, különösen a Mester Asztal adásában. Minden egyes céh szabályzatában alapvető kritériumként jelenik meg, hogy „...Mesterré ne lehessen és mivelni szabad ne légyen addig, meddig az Czéhben nem adja magát..." 150 Ez tulajdonképpen azt az összetartozást kifejező gondolatot manifesztálta, amely a kontárokkal szembeni ellenállást erősítette. A céhszabályokban a legváltozatosabb előírásokat fedezhetjük fel a Miskolcra behozott és a kontárok, vagy a hempellérek által előállított árucikkek értékesítésére, korlátozására vonatkozóan. A céheknek mindig elsődleges fontosságú volt, hogy a termékek számára biztos piacot teremtsenek legalábbis a céh működésének helyet adó településen. Általában elterjedt szokás volt, hogy az ún. országos vásárokon, a szabadalmokon bárki bárhonnan behozott árut szabadon árusíthatott a neki kijelölt helyen. A céhek ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a jog csak céhes iparosokra vonatkozzon. A miskolci céheknek megvoltak a maguk állandónak tekinthető árulószíntjei a város főutcáján (amely a piac és a vásár színteréül 148 HOM. HTD. I. 76.7.5. 149 HOM. HTD. I. 76.35.12. 150 HOM. HTD. I. 76.4.110.
