Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
IPARFEJLŐDÉS
anyagi terhet jelentett az önálló iparossá válni szándékozó legényeknek. Pedig a kiadások nagyobb része csak ezután következett. Miután a mesterremek megfelelt az elbírálók elvárásainak a legénynek különböző címen meghatározott összegeket kellett a céh pénztárába befizetni. Mivel a mesteremberek a céhtestület tulajdonát képezték, ezért egyes céheknél remek megváltás címen is kellett fizetni. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb anyagi megterhelést a céhlakoma jelenthette a legények számára, amelyet céhtaggá váláskor a céhmestereknek fel kellett szolgálni. A varga céh szabályzatában található a legegyszerűbb céhlakoma-leírás, amely szerint „csak" a „Köszönő pohár" után három-három tál étket kellett felszolgálni minden mesternek és egy-egy porció pecsenyét, és ezek mellé egy köböl bort. Úgy tűnik, hogy a Vargáknál reggel kezdődhetett el a céhlakoma, mivel az előbbi étel „Fölöstökömre", azaz reggelire volt kötelező. Ebédre a mesterjelölt „...Mester Asztalra főzessen a( Mestereknek az ő állapottya és elégsége Szerent tisztességesen, és jól főtt étkeket, a mellé adjon Két köböl bort." 140 Érzékelhető tehát, hogy a vargák esetében a céhlakoma meghatározásakor voltak szigorú mennyiségi követelmények, de ugyanakkor lehetősége volt a mesterjelöltnek anyagi erejétől függően az egyes fogások megválasztására. A szűcsök statútumában előírtak szerint nem volt a mesterjelölteknek választási lehetőségük. Nekik minden egyes mesternek egy-egy font tehénhúsból készült sültet kellett felszolgálni. Továbbá 8 tyúkot, hat ludat, négy nyulat, vagy kappant, nyolc malacot és két pulykát sültként. A húsételekhez desszertekként különböző gyümölcs és elegendő mennyiségű bor dukált. 141 Miután a legény teljesítette a mesterré váló feltételeit (lefizette a jelentkezési taxát, elvégezte a remeklést, céhlakomát vagy mesterasztalt tartott stb.) céhmesterré vált. A céhbe való felvételt a céhgyűlésen hirdették ki, de ha a mesterré avatás rendkívüli gyűlésen történt, akkor ennek költségeit külön viselnie kellett a jelöltnek. A céhbe állás és a remeklés feltételei azonban nem mindenkire voltak egyformán kötelezőek. A vargák céhszabályzata fejezi ki 140 HOM. HTD. I. 76.5.13. 141 HOM. HTD. I. 76.8.3.
