Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
IPARFEJLŐDÉS
feltételekhez is kötötték. Tilos volt a szabólegényeknek karácsony előtt eltávozni, amikor különösen nagy volt a megrendelés. 128 A miskolci és a városba jött mesterlegények „esztendős" vagy „hetes" formában dolgoztak. Az utóbbiak főként idegenek voltak, akiknek az alkalmazásánál alapvető kritérium volt a származás nemzetséglevéllel való igazolása, s továbbá annak bizonyítása is, hogy „mesterét igazán és jámborul szolgálta", „...apród és legény esztendeit céhes és nem kontár helyen töltötte." Az esztendős legények szinte kizárólag miskolciak, vagy városkörnyékiek voltak, akik vándorlóidejüket már letöltötték. Egyes céheknél az ő számukra enyhítették a felmondás szigorúságát, és lehetővé tették a szabad mesterválasztást is. A fazekas- és szűrszabó- Szt. János-nap után két hétig szabadon választhattak maguknak mestert. 129 A legények legelterjedtebb bérezési formája a XVIII. században a heti bér volt. Az éves bért inkább a miskolci származású legényeknek fizették. A legények bérezését a céhek pontosan meghatározták, de voltak olyanok is, amelyek titkos megállapodásokat kötöttek a legények bérezésére és komoly bűnnek számított, ha valamelyik mester elárulta a limitet. 130 Egyedül a szűcsök szabályzata határozta meg a bérért elvégzendő munkát, vagyis a kötelező teljesítményt. Az esztendős mesterlegény bére 8 magyar forint és „egy pár fehér öltöző" volt, vagy pedig az utóbbi helyett egy pár csizma. A heti béres ügyességétől függően 36 vagy 40 pénzt kapott. Az esztendő mesterlegénynek hetente 4 ködmönt kellett elkészíteni. Ezen túl hetente egy alkalommal köteles volt „bárány bőröket kikaszálni" és „ötven öreg bárány bőrt meghúsolni" „dolgozni penig magának gyertya gyújtástól ugyan a maga gyertyájánál minden Szombaton estve szabad lészen." A hetibéres normáját nem írták elő. Nap mint nap a mestere utasításának megfelelően végezte a munkáját. Neki is lehetővé tettek saját céljaira történő munkavégzést. O „...minden estve hét óra után dolgozhatik magának a míg akarja, de úgy hogy reggel két órakor a Gazda munkájához tartozik felkelni." 131 A legé128 HOM. HTD. I. 76.7.5. 129 HOM. HTD. I. 76.6.5. 130 HOM. HTD. I. 76.35.12.; 76.5.13. 131 HOM. HTD. I. 76.8.3.
